Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Tóth Gyula: Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 1980-1998
Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 311 A szolgáltatás vitákban formálódott, hosszú előkészületek után született meg.191 Havas Katalin két írásának keletkezése között tanulmányozta a prágai városi könyvtár hasonló szolgáltatását, a hazai kezdeményezéseket, egyeztetett. Tapasztalhatta, hogy „a könyvtárak ma még nincsenek felkészülve arra, hogy pontos és szakszerű választ adjanak napi életünk kérdéseire, de a lakosság számára sem egyértelmű és természetes, hogy a könyvtár lehet az a hely, (...) ahol 'mezítlábas' kérdéseikre is felkészülten és felelősséggel válaszolnak." Az igények felméréséhez, a felkészüléshez, a segédletek begyűjtéséhez, az adatbázisok kiépítéséhez előkészítő szakaszra volt szükség. Mint a világ más részein, a használói igények kielégítése, új rétegek megnyerés volt a fő mozgató tényező.192 Havas Katalin 1961-ben kezdett a FSZEK-ben. Két év ifjúsági mozgalmi, majd hét évi olvasáskutatói kitérőt nem számítva, három évtizedig kiemelkedően szolgálta az intézményt. A közhasznú elméleti alapozója volt, a Börzsöny utcában kétfedeles, a Mester utcában családi könyvtárt csinált, a Boráros téren ifjúsági tanácsadó szolgálatot szervezett. A szakmai megújulást, rendszerváltást számos javaslattal, írások sokaságával szolgálta. 1998. márciustól nyugdíjas. Kitüntetései: Kiváló Népművelő (1989), Népművelésért Díj (1996), Budapestért Díj (1999), Pro Bibliotheca Civica (2000). Havas Katalin 1985 februárjában írt első tervezete még azt tartalmazta, hogy - mivel a szolgáltatás közművelődési feladat - valamennyi főkönyvtárban megszervezik a kerület ismeretanyagának összegyűjtését és feltárását, valamint az egyik, jól megközelíthető kerületi könyvtárban létrehoznak egy - Budapest területére érvényes - adatbázist. A könyvtárakban eddig őrzött és visszakereshető információk nem voltak elégségesek közhasznú információk szolgáltatásához. A javaslat szerint más források: telefonkönyvek, menetrendek, adat-, és címtárak beszerzése is szükséges. Helyi szervezetektől, intézményektől összegyűjthető a lakosságot érintő többi információs forrás: ügyfélszolgálatok, tanácsadó intézmények, jogsegély-szolgálatok stb. anyagai. Mindenütt megszerezhetők, folyamatosan frissen tarthatók a kerület oktatásával, szociális és egészségügyi intézményeivel, művelődési lehetőségeivel, lakossági szolgáltatásaival, kereskedelmével kapcsolatos legfontosabb adatok. A javaslatot az intézmény vezetősége az 1985. március 20-i osztályvezetői értekezleten vitára bocsátotta, és ott döntés született az ún. „köznapi" információs szolgálat bevezetésére. „Munkacsoport alakul, amely kidolgozza a bevezetendő új szolgáltatás koncepcióját, működésének rendjét, s a kapcsolatok kialakítását a különböző információkat szolgáltató intézményekkel."193 A Közhasznú Információs Szolgálat (KISZ) a Központi Könyvtárban jött létre, itt jobbak voltak a feltételek. Az 1987-es éves jelentés azonban arról is beszámolt, hogy „több könyvtárunk megkezdte vagy folytatta a közhasznú információs szolgálat alapjainak kiépítését, elsősorban a kerületre vonatkozó dokumentumok és adatok gyűjtésé191 A Közhasznú Információs Szolgálat későbbi vezetője, Sándor Ottóné szerint az 1980-as évek elején kezdte foglalkoztatni a FSZEK vezetőségét a gondolat, 1983-tól már folytak előzetes kezdeményezések, adatgyűjtések. Vö. Pásztor László: Közhasznú információs szolgálat a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban. = Könyvtári Levelező/lap, 1992. 2. sz. 10-12. p. 192 Havas Katalin: Javaslat a „köznapi" információs szolgálat bevezetésére. Bp. 1985. február 28. 7 p. Gépirat a FSZEK irattárában. Lásd még Havas Katalin: Mi is az a „köznapi?" = Könyvtári Híradó, 1985. június, 1-3. p. 193 Krónika. = Híradó, 1985. április, 7. p.
