Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Tóth Gyula: Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 1980-1998
Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 301 A KÉSZ forgalmi adataiból (év/db)152 1990 1991 1992 1993 1994 1995 Könyv 7.111 11.552 9.386 11.246 1.3051 13.323 Hangoskönyv 1.709 2.547 2.287 3.022 n. a. n. a. Videokazetta 8.195 22.508 21.696 26.096 n. a. n. a. Folyóirat 190 129 191 315 n. a. n. a. Számítógépes dók. 1.725 2372 2.127 2.342 n. a. n. a. Összesen 18.930 39.108 35.687 43.021 kölcsönzés hálózatból 581 1.238 864 866 781 616 könyvtárközi kölcsönzés 240 411 205 182 51 3 A KESZ-ről kialakított kép végső soron ambivalens: hatalmas szerepe volt a fiókok jobb ellátásában, működésében, hasznos szolgáltatásokat vezetett be, de többször kényszerült alapelveinek a módosítására, anyagiak hiányában azok feladására, s talán a régi reflexek is sokszor gátolták, hogy igazán hálózattá szervezze a FSZEK működését. Zenei részlegek a hálózatban Időszakunkban több kerületi könyvtárban alakult zenei részleg152 153 . 1979-ben nyílt meg a József Attila telepi 48-as (Börzsöny utcai) könyvtár zenei- és hangtára. 1980-tól heti háromszor tartott nyitva, s a lemezek száma 1980. május 31-én 1660 db volt. 1979 júliusában nyitott zenei részleget a XL, 3. sz., Szakasits Árpád utcai fiók. A Könyvtári Híradó az 1980. évi 2. számtól rovatot " nyitott „Ez történt a zenemű- és hangtárakban" címmel. '' Említették még a kőbányai Pataky István téri, a kispesti 25-ös, Vörös Hadsereg utjai és a soroksári, 35-ös fiókot.154 A csepeli, 30-as (Királyerdő, Szent István utca) könyvtár 1980. szeptember 26-án, a XI., Karinthy Frigyes úti, 6. sz. könyvtár 1980. október 22-én nyitott zenei részleget.155 Szinte mindegyik egység nyújtott zenei szolgáltatásokat, néhol azonban a hangzó anyag a szekrények aljában aludta csipkerózsika álmát. Legtöbbször a hangzó anyag szolgáltatása összekapcsolódott a nyelvoktatással. A FSZEK hálózatából az V., Vadász utcai 1. sz. könyvtár 1979. januártól kölcsönzött nyelvleckéket, linguaphonokat. Beszerzési keretükből 2-3 évig gyűjtötték ezeket, hogy aztán az ingyenes szolgáltatást elsősorban a közép- és főiskolások, valamint idősebb értelmiségiek vehessék örömmel igénybe. A legnépszerűbb az angol, német nyelvű anyag volt, de a többit is vitték az olvasók.156 Az 1980-as évek elején vita folyt a hanglemezek kölcsönzéséről. A központi zenei 152 Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. Jelentés, 1996. Bp. 1997. 10. p. 153 A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve. 26. köt. 1997-1998. Bp. 2000.11-12. p. 154 Forrás: A KÉSZ éves jelentéseinek mellékletei 155 Ezt a megnevezést használták, holott kezdettől fogva tartalmaztak irodalmi és (idegen) nyelvi anyagot. A fonotéka elnevezés átmenetinek bizonyult. 156 Vö. Könyvtári Híradó, 1980. 2. sz. 17. p. és 33-34. p.
