Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Tóth Gyula: Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 1980-1998
Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 28 7 Állománya „szolgaian" igazodik az olvasói igényhez, polcain csakis „használt" könyvek állhatnak. A tömegesen jelentkező olvasói igények kielégítésére alkalmasak, amelyek „garantálják a könyvek elrongyolódását." Kölcsönzőhely ez, amelynek a kézikönyvtár minimumára van szüksége. Nem korlátozható könyvekre, folyóiratokra, a magazinok és a napilapok előfizetését is a használathoz kell igazítani, viszont a lezárt évfolyamokat nem szabad köttetni. Bizonyíthatóan (szó szerint) fizetőképes kereslet esetén hanglemezeket, hangkazettákat, sőt videokazettákat, játékokat stb. is be kell szerezni. Feltárását elrendezése adja. Újítása a tematikus elrendezés. Állománycsoportjai, elnevezéseik könyvtárról-könyvtárra - igények szerint - változhatnak. Csoporton belül mindenféle rend fölösleges, sőt tilos. A témacsoportokban szép- és ismeretterjesztő irodalom egyaránt szerepel(het). Egy mű példányai több csoportban is helyet kaphatnak. Összetételük gyakran változik, katalógust nem érdemes, sőt nem szabad építeni. Az 1988-as éves jelentés szerint. „Nem alakult ki egységes álláspont arra nézve, hogy a családi típusú könyvtárakban milyen feltárási rendszerre van szükség; az egyes könyvtárak eltérő megoldásokat alkalmaznak." Számítógépesítés mellett cél, hogy a hálózat adatbázisához online módon kapcsolódó terminál várjon minden családi könyvtárban olvasót és könyvtárost. A használat jellegzetessége minden korosztály egyidejű jelenléte. Cél, hogy mind több család együttesen keresse fel. Fő szolgáltatása a kölcsönzés. Az egyéni és a csoportos használat egybemosódik. Akkor képes megfelelni az elvárásoknak, ha támaszkodhat „hátrább lévő védelmi vonalakra". Annyiban önálló könyvtár, hogy közvetlenül fordulhat bármely könyvtárhoz a nála jelentkező információs vagy dokumentumigény kielégítése végett. Akkor cselekszik okosan, ha tudatosítja olvasóiban, mire képes, s azok ezt meghaladó igényeikkel a kétfedelű vagy a kerületközi könyvtárnál jelentkeznek. Nem az olvasót kell küldözgetni. Az olvasó attól a könyvtártól vár el mindent, amelybe beiratkozott. A központi szolgáltatások fontosak. A családi könyvtár valamennyi korosztályé, lehet közösségi színtér funkciója is. A tervezet körül szenvedélyes viták kavarogtak, a mellette és ellene szóló írások sora hosszú.88 Az aggályos- kodók elméletileg, sokszor szubjektív módon vitatták. Akik kipróbálták, nehézségeik ellenére, ritkán állították vissza a régit.89 Elrendezése, önfeltárása miatt vitatták könyvtár-voltát is - hiszen majdnem mindent megkérdőjelezett az immanensnek hitt vonásokból. Az elrendezési eltérés csak egyik indok lehetett, hiszen a gyermekkönyvtárakban alkalmazták a tematikus felállítást, s a szabad88 Csak az állomány felállításával kapcsolatba hozható írások jegyzéke 3 lapnyi Soltész Anna: Az állomány tematikus csoportosításának kérdései. Bp. FSZEK, 1990. 28-30. p. 89 így szavaztak pl. az 1987. május 15-i, Tatán tartott vita résztvevői. Vö. Szabóné Richlich Ilona: Tábori kis tracta, avagy jelentés a túzvonalból. = Könyvtári Híradó, 1987. 6. sz. 3-4. p. ... a csepeli Vénusz utcai fiókban
