Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Tóth Gyula: Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 1980-1998
Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 281 A jelentéshez a Művelődésügyi Főosztály kiegészítő jelentést készített. „Pozitívan értékeljük a változó olvasói igényekhez, szokásokhoz való alkalmazkodási törekvéseket, melyek elsősorban a könyvbeszerzésben, a nyitvatartási idő meghosszabbításában és differenciált szolgáltatások biztosításában érzékelhetők. A hálózat szervezetének korszerűsítése elősegítette a központi szolgáltatások színvonalának emelését és a kerületi könyvtárak szervezett bekapcsolását a közművelődési munka egészébe. Az elmúlt öt évben nyugdíjazások révén kicserélődött a központ teljes felső vezetése, az új vezetésnek döntő szerepe van a pozitív tartalmi és szervezeti változások bevezetésében, elterjesztésében." 1985. január 8-án Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága a főkönyvtári átszervezés eredményeit értékelve, a hálózatfejlesztés régi elképzelését változatlanul érvényesnek tekintve - a korra jellemzően - nem új tervet fogadott el, hanem a korábbinak kiigazított változatát. Változatlanul az alapellátás általánossá tétele, a differenciált szolgáltatások megvalósítása a cél. Pótolni a lakótelepek alapellátási hiányait, létrehozni a hiányzó főkönyvtárakat, olyan ellátási pontokat, melyek képesek általános művelődési alapellátást nyújtani - szólt a döntés.68 REFORMKORSZAK (1985-1995) Ötéves terv és hálózatfejlesztés Az 1984-ben megjelent országos fejlesztési útmutató69 is az 1978-ban kezdett program (kiigazított) folytatását sugallta. „1986. január 1-jétől a központi irányelvek adaptációja [értsd: lazítása] alapján a FSZEK 27 egysége B típusú (minden fő- és kerületi könyvtár), 31 fiókkönyvtára C típusú és 38 kölcsönzőhelye D típusú besorolást nyert. A legheterogénebb csoport az első, a főkönyvtáraké. Közülük egy-kettő közelít az A típus felé, a legtöbbjük azonban alig haladja meg a C kategóriába tartozók szintjét."70 Az 1985-ös évet Mátrai Mátyás hirtelen halála és Sz. Kiss Csaba távozása árnyékolta be. Augusztustól rendeződtek a sorok. Az 1985. augusztus 1-jén kinevezett Papp István egyedüli főigazgató-helyettes lett. Papp István (Zalaegerszeg, 1931. november 23.) Az ELTE könyvtár szakának elvégzése után a Zalaszentgróti Járási Könyvtár vezetője (1955-1957), majd a Pest Megyei Könyvtár könyvtárosa lett (1957-1959). Tudományos könyvtári tapasztalatokat 1959 és 1965 között az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ főmunkatársaként, könyvtárügyi irányítási gyakorlatot a Művelődésügyi Minisztérium főelőadójaként (1965-1969), majd 1969-től 1982-ig a Könyvtártudományi és Módszertani Központ igazgatójaként szerzett. Jelentékeny szerepe volt az 1976. évi törvényerejű rendelet előkészítésében. Mielőtt a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba került, 1982 és 1985 között az Országos Könyvtárügyi Ta68 A változatok és a kiegészítő jelentés a FSZEK irattárában találhatók. 6. és végleges változatát 1984. december 20-i kelettel írta alá Kiss Jenő: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tevékenysége és a továbbfejlesztés tervei. 12 lap terjedelemben és 5 melléklettel. A VB határozat szövegét közölte a Könyvtári Híradó, 1985. februári sz. 1-2. p. Lásd még Kiss Jenő: Mérlegen. = Könyvtáros, 1985. 9. sz. 507-513. p. 69 A művelődési miniszter 211/1984. (M.K. 23.) MM sz. útmutatója a lakóhelyi közművelődési könyvtári ellátás távlati fejlesztéséhez. = Művelődési Közlöny, 1984. 23. sz. 896-901. p. 70 Richlich Ilona, Sz.: A főkönyvtári rendszer kialakulása... i. m. 57. p.
