Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Tóth Gyula: Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 1980-1998
Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 263 Szabó Jánosáé Richlich Ilona a hálózat átalakításának egyik kulcsszereplője. 10 évi zuglói könyvtárosság után került a Kerületi könyvtárak osztályára. 1979-től megbízással, 1981. december 1-től kinevezett főosztályvezetője a Hálózati és módszertani, majd Hálózati és felügyeleti osztálynak, s mint ilyen lebonyolítója a főkönyvtári átszervezésnek, híve és támogatója az 1985 utáni használói könyvtárrá szervezésnek. 1989-től az angyalföldi főkönyvtárnak, 1995-től az 5. régiókönyvtárnak az igazgatója - 2000 tavaszán innen ment nyugdíjba. 1982-ben Kiváló Népművelő, 1992-ben Pro Bibliotheca Civica kitüntetéssel ismerték el munkáját. A volt 10-es, Népköztársaság úti könyvtárnak csak a neve változott, VI. kerületi főkönyvtár lett: olyan „hierarchia" csúcsa, amely alá egyetlen könyvtár se tartozott. A Liszt Ferenc téri 1. számú gyermekkönyvtár részlegként beolvadt a főkönyvtárba. A feltételek nélküli átszervezésre az 1982. évi fenntartói felügyeleti felülvizsgálat során figyelt fel Papp István. „A hálózat új szervezetének legsebezhetőbb pontja a főkönyvtári rendszer általánossá tétele. [...] kétséges a nyomorúságos körülmények között tengődő egységek főkönyvtári rangra emelése. [...] talán felül lehetne bírálni azt a döntést, hogy 1983 végéig teljessé kell tenni a főkönyvtárak sorát, s továbbra is csak ott megteremteni a kerületi alrendszert, ahol a központ funkcióját szolgáltató képes, jól felszerelt, vitathatatlan tekintélyű könyvtár (és könyvtáros) vállalja" - írta 1982. május 17-én.15 Az 1982. január 1-jei ügyrend16 17 szerint a hálózat az alábbiak szerint tagolódott:- kerületi főkönyvtárak mint hálózati alközpontok ;- kerületi könyvtárak viszonylagos gazdálkodási önállósággal, de szervezetileg és szakmai irányítás szempontjából a főkönyvtárhoz tartoztak;- a fiókkönyvtárak szervezeti, szakmai és gazdasági szempontból a főkönyvtárhoz tartoztak;- a mozgókönyvtár szervezetileg önálló főkönyvtárnak számított. A hálózat mozgásirányai a '80-as évtizedben17 Kerületi könyvtár Kerületi gyerekkönyvtár Fiókkönyvtár Összesen 1980 38 12 48 98 1981 34 9 56 99 1982 33 7 63 103 1983 32 5 69 106 1984 27 megszűntek 67 94 1985 28 69 97 1986 28 68 96 1987 28 69 97 1988 28 65 93 1989 28 65 93 Az évtized elejének fő programja tehát a főkönyvtári átszervezés volt. A kerületi könyvtárak főkönyvtárrá, vagy fiókká alakultak, a gyermekkönyvtárak beolvadtak, részlegekké váltak. Főkönyvtári feladatkörrel azt az egységet ruházták fel, amely gyer15 A 8 lapnyi gépiratot Papp István szívessége alapján ismerhettem meg 16 A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár szervezeti és működési szabályzata. Bp. FSZEK, 1981. Soksz. 17 Az adatokat az évkönyvek táblázatai és összefoglalói, az évi jelentések tartalmazzák.
