Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Új stratégia - régi tehertételek. Az 1970-es évek
Új stratégia - régi tehertételek 247 „Amit nyújtunk, egyfajta szolgáltatás. Nem privilégium és nem jótékonykodás, hanem a kulturális jogok biztosításának sajátos változata."142 A szociális szerepvállalás más területein a Szabó Ervin Könyvtár csak a feladatok felismeréséig jutott. A Budapesten tartott 1972-es IFLA kongresszus kórházi könyvtári szekciójának előadásai döbbentik rá a résztvevőket a betegkönyvtár problémájára, egy vidéki tanácskozásról szóló beszámolójában tette föl Vágh Mária (A cigányság társadalmi helyzete c. bibliográfia egyik szerzője) a kérdést: „Mit tett eddig és főleg mit kíván tenni a jövőben a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a budapesti cigányság könyvtári ellátásáért?"143 A Központi Könyvtár olvasószolgálata A Központi Könyvtár olvasószolgálata a 70-es években a régi keretek között a régi módon működött - eltekintve a szociológiai szolgáltatások megerősödésétől és szervezeti önállósodásától. Az épület 1970-1973 között zajló átalakításai kínáltak némi mozgásteret: helyrehozták a háború alatt súlyosan megsérült, különleges művészi értékű „Tölgyfa-termet" ,144 ezzel párhuzamosan a Baross utcai épületbe is felszabadultak helyiségek. Mindez azonban csak a korábbi szűkös viszonyok elviselhetőbbé tételére volt elegendő, lényegi megújulást nem hozott, mindössze a munkahelyek némi átcsoportosítását tette lehetővé. 1973. május 25-én jelentette be az igazgatóság - Tyroler Gyula javaslatai alapján - a módosításokról szóló határozatát. Az alapvető cél az olvasószolgálat körülményeinek javítása és az akkor már alakuló Szociológiai Dokumentációs Osztály önálló munkahelyének kialakítása volt. Az olvasószolgálatban a legnagyobb gondot a kölcsönző helyiség túlzsúfoltsága okozta: a várakozók helyét elfoglalta a növekvő számú katalógusszekrény, s egy korabeli megjegyzés szerint „a kölcsönző állandó népgyűlés képét mutatta". Most a katalógusszekrények felét (a szak- katalógust) átvitték a Kálvin térre néző (hajdani fogadó-) terembe, s ide helyezték a tájékoztató szolgálatot is. Felszabadult a két sarokszoba is, ezek egyikét olvasóteremnek rendezték be (12 ülőhellyel, ide került a kézikönyvtár egy része, ezzel enyhült a nagy olvasóterem zsúfoltsága is), a másik sarokszobát a Szociológiai Dokumentációs Osztály kapta meg. A Budapest Gyűjtemény beköltözhetett a felújított Tölgyfa terembe (amely ezután egy negyed századon át otthona is maradt).145 Miután Remete László a Szociológiai Dokumentációs osztály vezetője lett, az olvasó- szolgálat vezetését Márffy István vette át. Ő az átalakításokat az első lépésnek tartotta az olvasócentrikus Központi Könyvtár megvalósítása felé. Programját így összegezte: „Lépésről lépésre a Központnak valóban azzá kell válnia, hogy a hálózat magasabb szintű kiegészítője legyen, megtartva sajátos szerepkörét e feladatkörben is (pl. az ide142 Benjámin Judit - Mucsi Katalin: A könyv házhoz megy. In: Könyvtári Híradó, 1979. 1. sz., 22-23. p. - A szolgáltatás sajtóvisszhangja: Könyvtári kezdeményezés: Házhoz szállított olvasnivaló. In: Magyar Hírlap, 1974. május 17. 143 Nagy Emilné: A budapesti IFLA konferencia után. In: Könyvtári Híradó, 1972. 5. sz., 6-7. p. - [Hiripiné] Vágh Mária: Tanácskozás Békéscsabán a cigány lakosság művelődéséről. [1978. júl. 3-6.] In: Könyvtári Híradó, 1978. 3. sz., 24-26. p. - uő.: Cigányolvasók a könyvtárban. In: A Könyvtáros, 1978.10. sz., 603-604. p. 144 Városépítési Tudományos és Tervező Intézet: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár „Tölgyfa terem" belsőépítészeti tervdokumentációja. Építész: Csatlósi László. Budapest Gyűjtemény. 145 Az áthelyezésekről: Remete László: A Központ könyvtári térségének bővítési programja. In: Könyvtári Híradó, 1973. 3. sz., 6-9. p.
