Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Új stratégia - régi tehertételek. Az 1970-es évek
238 A főváros könyvtárának története 1945-1998 férhetetlen szovjet szociológiai kiadványokhoz.102 A legnagyobb külföldi elismerést az International Bibliography of Sociology párizsi szerkesztőségének felkérése jelentette: az éves világbibliográfia számára 1977-től a Szabó Ervin Könyvtárt kérték fel a magyarországi szociológiai irodalom anyagának összeállítására. Az évtized végén két testület is át kívánta tekinteni a Szabó Ervin Könyvtár szociológiai tevékenységét. Az MTA Szociológiai Bizottsága Huszár Tibor elnökletével értékelte 1979. október 29-én a könyvtár szolgáltatásait, ezt megelőzően pedig a Társadalomtudományi Információs Munkabizottság foglalkozott a könyvtárral, a Remete László által készített beszámolójelentés alapján. A bizottságok, s különösen Cseh- Szombathy László szakértői véleménye igen elismerő volt.103 104 A könyvtár ezeken az értekezleteken nagyarányú fejlesztési tervekkel állt elő, amiket minden résztvevő helyeselt ugyan, de a tervek költségeinek fedezete továbbra is megoldatlan, nyitott kérdés maradt. A könyvtár javaslata ez ügyben: az érdekelt országos szervek - MTA, Kulturális Minisztérium stb. - vállaljanak részt a fejlesztésben, a bizottságok viszont állami pénzforrás megnyitását javasolták. A javaslat és annak vitája mélyén az a kérdés rejlik, hogy egy városi fenntartású intézmény országos feladatvállalását ki finanszírozza: a város vagy más szervezet? A kérdésfeltevés már a szolgáltatások indulásakor is megkerülhetetlen volt. A szociológiai osztály sikersorozatai időben egybeestek a Központi Könyvtár új épületéről és ezzel együtt a könyvtár új funkciójáról folytatott diskurzusokkal, s muníciót adtak az új intézményt kutatókönyvtárként elképzelő nézeteknek. A Budapest Gyűjtemény és a Zenei Gyűjtemény A Szociológiai Dokumentációs Osztály erőteljes fejlődésével-fejlesztésével szemben a régi különgyűjtemények nem kaptak hasonlóan erős társadalmi impulzusokat és belső támogatást, tevékenységük lényegében nem módosult, s bár több-kevesebb új feladatot minden részleg kapott, de működési kereteik nem változtak, életük a régi kerékvágásban haladt tovább. És ez a kerékvágás általában szűknek bizonyult. A Budapest Gyűjtemény működése 1974-ben két jelentős fordulat következett be a gyűjtemény életében: megjelent a nagy Budapest bibliográfia zárókötete, a Mutatók,104 a hatvanas évek egészét betöltő hatalmas munka ezzel véget ért; másrészt vezetőváltás történt, Mentes Béláné nyugdíjba vonulásával posztját Berza László vette át. 102 Pl. egy ungvári történész professzor 1972-ben Szabó Ervin kutatásaihoz kapott anyagáért cserébe „nálunk be nem szerezhető szovjet szociológiai munkákat küldött." 103 A beszámolót Remete László publikálta: A szociológiai dokumentumbázis és információszolgáltatás helyzetéről, fejlesztési programjáról. In: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve, 1977/1978.81-95. p. - Cseh-Szombathy László véleménye: Szakértői vélemény „A szociológiai dokumentumbázis és információszolgáltatás helyzetéről, fejlesztési programjáról. 1979. jan. 18. FSZEK Szociológiai osztály irattára. - A Társadalomtudományi Információs Munkabizottság javaslata a szociológiai dokumentációs és információs szolgáltatás továbbfejlesztésére. Kézirat [1979] uo. 104 Ismertetése: Kókay György: A Budapest Történetének Bibliográfiája VIII. kötete. Mutatók. In: Magyar Könyvszemle, 1974. 381. p.
