Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Új stratégia - régi tehertételek. Az 1970-es évek
230 A főváros könyvtárának története 1945-1998 kivételével), valamint a bekötött folyóiratok. A kért könyveket két napon belül juttatták el az igénylő könyvtárba.74 Idegennyelvü irodalom a hálózat könyvtáraiban Szólnunk kell a hagyományos dokumentumok, a könyvek egy elhanyagolt, de a hetvenes években újra felfedezett csoportjáról: az idegen nyelvű irodalomról. Ennek korábban, a Szabó Ervin-i időkben, majd később is, a két világháború között a kerületi könyvtárakban jelentős szerepe volt. Aligha véletlen, hogy az újjászületés a régi hagyományú könyvtárakban történt: az V. kerületi Vadász utcai (1. sz.), a VI. kerületi Népköztársaság (ma: Andrássy) úti (10. sz.) a XI. kerületi Karinthy Frigyes utcai (6. sz.) könyvtár kezdett ismét foglalkozni e könyvek gyűjtésével. A használók sajátosan eltérő csoportjai keresték ezt az irodalmat: fiatal nyelvtanulók, nyelvgyakorlás céljából olvasók (akik fontosnak érezték az elért szint megtartását) és a nyelvet jól beszélők, többnyire 60 év feletti olvasók, akik szórakozásból olvastak eredeti nyelvű szépirodalmat.75 Az audiovizuális dokumentumok megjelenése és térnyerése A hetvenes évek elején a humán értelmiség köreiben gyakori témává vált McLuhan jóslata a „Gutenberg-galaxis" leáldozásáról, a nyomtatott könyv korszakának végéről. A hordozható magnetofonok elterjedése, a televízió műsoridejének és nézőtáborának szélesedése látványosan jelezték az új információközvetítő csatornák és új dokumentumtípusok térhódítását. A magyar közkönyvtárak - nyugati példák által is erre ösztönözve - az új dokumentumtípusoknak, elsősorban a hangzó anyagoknak a gyűjtőkörbe való beemelésével válaszoltak a kihívásra. Budapesten a könyvtárak túlzsúfoltsága erre sokáig nem adott módot, s az ugyancsak nyomasztó helyszűkével küszködő Zenei Könyvtár sem tudott példát mutatni. „A fonotékák száma országosan 36-ra emelkedett; Budapesten a Zenei Könyvtárat is beleértve egyetlen sincs" - jegyezte meg 1972-ben keserűen Révész Ferenc.76 A kedvező fordulatot e téren is az „áttörés" hozta el, a nagyobb méretű könyvtárak megjelenése. A hálózat első zenei részlegét a soroksári (35. sz.) könyvtár új épületében szervezték meg 1973-ban (tényleges működését 1974-ben kezdte meg). A kőbányai könyvtár zenei részlege volt a következő 74 Németh Mária - Sz. Richlich Ilona: Könyvtárközi kölcsönzés a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózatában. In: A Könyvtáros, 1978. 4. sz., 214-215. p. 75 Sz[abó Jánosnál Richlich Ilona: Az idegen nyelvű állomány a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár könyvtáraiban. In: Könyvtári Híradó, 1976. 1. sz., 11-13. p. - Meiszner Tamásné: Luxus vagy szükséglet? Idegen nyelvű könyvek egy közművelődési könyvtárban. [V. kér. Vadász u. 1. sz. könyvtár] In: Könyvtáros, 1974. 3. sz., 134-136. p. 76 A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának 1972. aug. 2-i ülésére készített beszámolójában. Kőbánya, zenei részleg, 1979
