Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Katsányi Sándor: Koalíciós évek a politikában és a könyvtárban 1945-1948
20 A főváros könyvtárának története 1945-1998 ezt a feliratot szögezték ki a könyvtár Reviczky utcai falára - mint arról Vágfalvy Dezső a polgármesternek beszámolt.5 Az óvintézkedések legkevésbé a szovjet katonákkal szemben nyújtottak védelmet. „A Vörös Hadsereg katonái, ha épületünkben jártak, főleg orosznyelvű szépirodalmi munkákat kértek. Kis készletünkből ezt igyekeztünk kielégíteni" - írta a hivatalos beszámoló 1945-ből.6 A romeltakarítás, rendteremtés munkái a legtöbb helyen márciusban befejeződtek, a könyvkölcsönzés - bár valódi felújítás, helyreállítás nélküli helyiségekben - megindulhatott, a könyvtár évi jelentésének szavaival: „hiányos felszereléssel, rongált berendezéssel, csappant állománnyal." Március utolsó hetében kinyitotta kapuit a kölcsönzők előtt a Molnár utcai (1. sz.), az Erzsébet körúti (2. sz.) és a József körúti (9. sz.) fiókkönyvtár, április 1-jén megnyílt a Vág utcai (7. sz.) és a Királyi Pál utcai (14. sz.) fiók, április 27-én pedig a Fő téri (8. sz.). (Az Andrássy úti 10. számú könyvtár szinte megszakítás nélkül működött, február közepétől teljes üzemben.) A súlyosabb épületkárokat szenvedett könyvtárakban a romeltakarítás megtörtént ugyan, de ezeket csak később lehetett megnyitni. Épületstatikai problémák jelentkeztek a Százados úti (3. sz.) könyvtárban (nyitás: májusban), a súlyos belövéseket szenvedett Verpeléti úti (6. sz.) és a súlyosan károsult Krisztina körúti (11. sz.) könyvtárakat csak november 5-én nyitották meg. A Központi Könyvtárban a romeltakarítási munkák április elejére befejeződtek, de ez csak a tatarozási munkák megindítását tette lehetővé. A kölcsönzők részére a Wenckheim-palotát 1945. november 9-én nyitotta meg Vas Zoltán polgármester,7 az olvasótermek azonban csak 1946. május 1-jétől tudták a látogatókat fogadni. Nem indult meg a kölcsönzés a 4. sz. (Népszálló) és az 5. sz. (Állatkert) fiókokban. Ezekben a könyvtárakban csaknem egészen elpusztult az állomány (az Állatkertben a berendezés is), itt nem volt mit megnyitni. Személyi változások 1945-ben Megalakulása óta nem történt olyan méretű személycsere a Fővárosi Könyvtárban, mint 1945-ben. A változások nem csak a vezetőket érintették, hanem a beosztott munkatársakat is. Vezetőváltások 1945 januárjában a könyvtár vezető nélkül maradt: a régieket a háború utolsó hónapjaiban kényszernyugdíjazták (Enyvvári Jenő), illetve fegyelmi eljárás során felfüggesztették (Dávid Antal, Szentkuty Pál), a német megszállás illetve a nyilas uralom idején kinevezett új vezetők (Homa Gyula, Chirke Géza) pedig az ostrom után nem tértek vissza a könyvtárba. 5 Vágfalvy Dezső vezető főkönyvtáros a polgármesternek 1945. márc. 1-jén. FSZEK irattár, 455/1945. Könyvünk kéziratának leadása után elkezdődött a FSZEK irattárának átrendezése, az itt megadott számok az iratok régi lelőhelyét tükrözik. - Más dokumentumok szerint a szöveg „A Magyar Kommunista Párt védelme alatt" volt. Mindenesetre a tábla a kortárs visszaemlékezők szerint védelmet jelentett. 6 A Székesfővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve, 1943-1945. 21. p. 7 Az ünnepségen Major Tamás szavalta el Vörösmarty: Gondolatok a könyvtárban c. versét.
