Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)

Bevezetés

14 A főváros könyvtárának története 1945-1998 ügyi intézmények, például az Országos Könyvtári Központ, az Országos Könyv­tárügyi Tanács vonatkozó anyagainak megtalálása. Köszönet illeti viszont az OSZK Könyvtártudományi Szakkönyvtárát, ahonnét számos, máshol fel nem lelhető vizsgálati jelentés másolatát kaptuk kézhez, és a Budapest Gyűjtemény vezetőjét, Sándor Tibort és munkatársait segítségükért, anyagszolgáltatásaikért. Bizonyára maradtak azonban számunkra rejtett források, amelyeket majd az utánunk következő történetírók fognak feltárni és hasznosítani. Tudjuk, s munkánk során ismételten tapasztaltuk, hogy a pusztán írásbeli dokumentumokra épülő mégoly lelkiismeretesen rekonstruált képet is pon­tosabbá és árnyaltabbá teszik a kortárs résztvevők személyes beszámolói. Az ötvenes évek könyvtári életének bemutatása egyoldalú maradt volna Marót Miklós, Győri György, Román József, Maruszki József könyvünk számára ké­szített interjúi, visszaemlékezései nélkül. Sajnáljuk, hogy az elmúlt évtizedek eseményeit jól ismerő könyvtáros személyiségek közül többen is sírba vitték tudásukat, Marót Miklós interjúját is a halál szakította félbe. Az oral history fontosságát könyvtárunk - vélhetően más könyvtárakhoz hasonlóan - sajnos későn ismerte fel. A közelebbi múlt megrajzolásához tartalmas beszélgetéssel és források ren­delkezésre bocsátásával járult hozzá Papp István és Deák Sándor, kéziratunk tetemes részének tüzetes átnézésével, a tévedések javításával nyújtott segít­séget Gálné Ballagi Ágnes, Richlich Ilona, Papp István, értékes információkat kap­tunk Horváth Györgynétői Maruszki Józseftől és másoktól, mindnyájuknak köszönetét mondunk. Végül, de nem utolsó sorban köszönet illeti a lektorok, Bényei Miklós és Gerő Gyula gondos jobbító szándékú munkáját. A források esetlegességénél is nagyobb gondot okozott az 1945 utáni korszak­ra vonatkozó könyvtártörténeti összegezések hiánya. Felmérhetetlen segítséget jelentett volna munkánkban, ha rendelkezésünkre áll a magyar könyvtárügy utolsó fél évszázada, az Országos Könyvtári Központ, az Országos Könyvtár- ügyi Tanács, a Könyvtártudományi és Módszertani Központ történetének tüze­tes feldolgozása, ezek azonban megírásra várnak. A megyei könyvtárak fennál­lásának 50. évfordulóján született feldolgozások alig pillantanak a falakon túlra, a korszakig eljutott egyetlen szakkönyvtári intézménytörténet az utolsó évtizedeket tizenkét lapnyi terjedelemben tárgyalja. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár történetén belül csak a hálózat egy-egy könyvtárának és egy-egy részterületnek hosszabb-rövidebb időszakát áttekintő írásokra támaszkod­hattunk. Az első kötettel ellentétben nem építhettünk már kimunkált, szilárd alapokra, munkánk ezért aligha lehet mentes az első vállalkozások szükség- szerű gyengéitől. A munka a szerzőknek - legyen szabad itt szubjektívnek lennünk - a felfe­dezések örömét is nyújtotta, több területen is. A Szabó Ervin Könyvtár múlt­járól bennünk korábban kialakult képet, korábbi nézeteinket a feltárt doku­mentumok több ponton módosították. Mindenekelőtt elénk tárult egy könyvtár nagy ívű fejlődése. Meggyőződé­

Next

/
Oldalképek
Tartalom