Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Differenciáltabb szolgáltatások felé utak és zsákutcák az 1960-as években
166 A főváros könyvtárának története 1945-1998 gyatékából egyházzenei műveket, megvásárolták Matyéka Károly klasszikus művekből álló, elsősorban kamarazenei gyűjteményét. Az induló intézmény értékes adományokban is részesült. A Magyar Zeneművészek Szövetsége ezernél több kottát adott át, az OSZK Zeneműtára több száz kottát és zenei szakkönyvet. A Zeneműkiadó főleg új magyar szerzők műveivel ajándékozta meg a Zenei Könyvtárat (Bozay Attila, Kurtág György, Petrovics Emil stb.). Elhelyezés, nyitás, fogadtatás. A működés első évei Az új intézmény az V. kér., Fehérhajó u. 5. sz. alatti műemlék-épületben kapott otthont. Előnyös volt az épület központi fekvése (közel a régi hagyományú Rózsavölgyi Zeneműbolthoz), hátrányt jelentett viszont a helyiségek szűkössége és rossz felosztása. (A beékelődő kapualj kettéválasztotta a teret.) A Biermann István (ma: Szomory Dezső) térre néző oldalon kapott helyet a kölcsönző és az olvasóterem, benne szabadpolcos kézikönyvtár és kurrens folyóiratok. Szabadpolc megvalósítására a szűkös helyviszonyok nem adtak lehetőséget, hasonlóképp nem nyílt lehetőség csoportos vagy egyéni zenehallgatásra, kamara-hangversenyek rendezésére sem. A kapualj másik oldalára kerültek a munkahelyek. A raktár vasállványait a numerus kurrensbe sorolt 6 ezer dokumentum már induláskor megtöltötte. A használók a katalóguson keresztül jutottak a kívánt művekhez. A betűrendes (szerzői) katalógus mellett a szakkatalógust az ETO német kiadásának 78-as szakja alapján készítették, kiegészítésekkel. Az ünnepélyes megnyitásra 1964. május 30-án került sor. Révész Ferenc bevezetője, Gyalmos János VB. elnökhelyettes beszéde után Bárdos Lajos vette át az intézményt a zeneművészek és zenebarátok nevében. Jelen volt Kodály Zoltán is. A könyvtár első dolgozói Bartalus Ilona és Jámbor Mária voltak, vezetője Szalai Ágnes lett. Szalai Ágnesben a személy és a feladat ideálisan egymásra talált: a zeneművésznek induló, a könyvtárba kényszerpályásként kerülő Szálait nemcsak zenei előképzettsége, hanem széles körű humán műveltsége és emberi kvalitásai is alkalmassá tették arra, hogy az induló intézményt hosszú évek kitartó munkájával Közép-Európa egyik számon tartott zenei gyűjteményévé tegye. Az intézmény rövidesen megnyerte Budapest zenekedvelő közönségének rokon- szenvét. Az első két hónapban ötszázan iratkoztak be. A népszerűséghez a jó sajtó- visszhang is hozzájárult: valamennyi országos lap, a Rádió Új Zenei Újsága, a Televízió lelkes tudósításokat közölt a Fővárosi Könyvtár új intézményéről. Működésének első évét a könyvtár 912 beiratkozott olvasóval zárta, ez a szám rövidesen 1500-ra emelkedett, s a további években is e körül rögzült. Már az első évben AZ ELSŐ FílÉV TERVE: A KÖZÉPKOR ÉS A RENESZÁNSZ Zenetörténeti sorozat a könyvtárban
