Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Differenciáltabb szolgáltatások felé utak és zsákutcák az 1960-as években
Differenciáltabb szolgáltatások felé 163 ember; Kästner: A két Lotti; Komjáthy: Mondák könyve.54 A legkeresettebb szerzők sorrendje egy 1960-as reprezentatív felmérés szerint: 1. Verne, Jules, (287 említés) 2. Jókai Mór, (143), 3. Benedek Elek, (78) 4. Gárdonyi Géza, (53) 5. Thury Zsuzsa, (53) 6. Móra Ferenc, (47).55 Az újonnan szervezett gyermekkönyvtárak mind szabadpolcosak voltak, a könyvtárosok tudatosan törekedtek önálló könyvtárhasználatra nevelni olvasóikat, a hálózat vezetői egyetértéssel idézték az e téren újra felfedezett Szabó Ervint: „A gyerekek szabad olvasáshoz szoktatása fogja idővel a legjobb gyümölcsöket teremni."56 A gyermekkönyvtári foglalkozások közül kiemelkedtek a játékos szellemben megoldott könyvtárhasználati foglalkozások, vetélkedők, (sokat hasznosítva Vargha Balázs példaadó kezdeményezéseiből), ezek úttörő jelentőségűek voltak, az iskolai könyvtárosok figyelmét is felkeltették.57 A Zenei Könyvtár létrehozása A hatvanas években a kerületi könyvtárak modern, szabadpolcos rendszerre való áttérése és a gyermekkönyvtárak megszervezése mellett a Zenei Könyvtár létrehozása volt a harmadik olyan kezdeményezés, amely meghatározóan fontosnak és maradandónak bizonyult. A könyvtár és a zenei élet. A gyűjtemény létrehozásának előzményei A nyilvános zenei gyűjtemény létrehozásának tervei Szabó Ervinig nyúlnak vissza. 1911-ben két intézmény is tervezett nyilvános zenekönyvtárat: a Bartók Béla elnökletével működő Új Magyar Zene-Egyesület és a Fővárosi Könyvtár. Szabó Ervin a tervezett új központi könyvtár magasföldszintjén kölcsönözhető partitúragyűjteményt kívánt létrehozni zongoraszobával, de az építkezés meghiúsulása után a kapott szűk könyvtár- helyiségekben már nem volt helye a zenei gyűjteménynek. A Fővárosi Könyvtár meghiúsult terve után a zenepedagógus Hackl N. Lajos sürgette a Zenevilág és a Pedagógiai Szeminárium című lapokban egy zenei közkönyvtár felállítását. A megvalósítás azonban elmaradt. A Szabó Ervin Könyvtár 1945 után jelentős kottaanyaghoz jutott: 1947-ben a könyvtárba helyezték Balassa Imrét, az Operaház volt dramaturgját, s az ő révén a budapesti zenés színházakból és hangversenytermekből nagy számú kotta került az intézményhez, ez alapozta meg az akkori zenei gyűjteményt. E gyűjtemény önállósága azonban már 1948-ban megszűnt, anyagát az Operaház, majd az Országos Széchényi Könyvtár Zenei Osztálya vette át. 54 Bikácsi Lászlóné: Gyermekkönyvtáraink néhány problémája. In: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve, 1960. 169. p. 55 25 könyvtárban 200 gyerek kérdőíves megkérdezése alapján. - Bikácsi Lászlóné: Az olvasószolgálat főbb kérdései a gyermekkönyvtárakban. Bp. 1961. FSZEK. 31. p. 56 Idézik: Bikácsi Lászlóné - Hargitai Nándomé: Kézikönyvtár és olvasószolgálat a gyermekkönyvtárakban. In: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve, 1964/65. 197-225.p. 57 Szepesi Hajnal: Játékos foglalkozás a gyerekekkel a könyvtárban. In: Iskolai Könyvtárosok Tájékoztatója, 1962. 15. sz. 14-16. p. - A gyerekkel való foglalkozás módszereiről: Bikácsi Lászlóné: Olvasószolgálat a gyerekkönyvtárban, In: A Könyvtáros, 1968. 6. sz. 328-333. p.
