Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
A helyét kereső könyvtár. Válaszutak, pályamódosítások 1957-1959
A helyét kereső könyvtár 139 Az újjászervezett duplumraktárnak hármas funkciója volt: 1./ Az inkurrens művek begyűjtése, szelektálása, a hasznosíthatók tárolása. 2./ Az állomány cirkulációjának biztosítása, a fiókkönyvtárak állományának folyamatos kiegészítése. 3./ A létesítendő könyvtárak alapjának megteremtése. E céloknak megfelelően a duplumraktár nemcsak a kivont könyvekből gyarapodott, hanem célszerű fejlesztéssel, a Nemzeti Könyvalapból (az államosított majd újra elosztott, az OSZK által kezelt könyválllományból), új és antikvár könyvek vásárlásából is. A könyvtár 1957-ben, mint az elmúlt években oly sokszor, ismét nagymértékű kivonást hajtott végre, aminek következtében 79 ezer kötet került ki a hálózatból (81 ezer kötetes gyarapítás mellett). Ez a kivonás azonban tartalmilag különbözött a korábbiaktól: ezúttal az ötvenes évek elején beszerzett, elavult, olvasatlan vagy a feleslegesen nagy példányszámú könyveket emelték ki.66 A tartalmi okokból kivont könyvek 30 %-a a társadalomtudományi szakba tartozott. Az ország többi területi közművelődési könyvtárához viszonyítva ez volt az időszak legjelentősebb állománykivonása.67 A korábbi évek egyoldalú állománygyarapítása következtében azonban olyan tömegben halmozódott fel az inkurrens anyag, hogy hiába vontak ki belőle 1957-ben 55 ezer kötetet, a könyvtár vezetőségének becslése szerint még ezután is 120 ezer haszontalanul és olvasatlanul elfekvő könyv terhelte a fiókkönyvtárakat.68 A hálózatból kivont könyveknek csak kisebb részét tartották meg a duplumraktárban (1957-ben 17 ezer kötetet), nagyobb részétől a könyvtár a OSZK-nak átadva szabadult meg. Az értéktelen brosúrákról egy bizottság döntött, nagyobb részük a MÉH vállalat papírgyűjtőjébe került. A duplumraktár őrizte, majd hasznosította - mint azt már Szabó Ervin ideje óta tette - a Központi Könyvtár duplumait és feleslegesnek ítélt anyagát. Itt őrizték, majd innét adták az Országos Széchényi Könyvtárnak a Szüry-Gyűjtemény 900 hungarikáját (magyar művek idegen nyelvű fordításait), a Károlyi-könyvtár átvett anyagából pedig 2300 idegen nyelvű kötetet megpróbáltak valutáért értékesíteni.69 AZ OLVASÓK KÖRE, IGÉNYEIK VÁLTOZÁSA Az olvasótábor rendkívüli növekedése 1954-1955 után megállt, a következő néhány évben az olvasók száma többé-kevésbé változatlan maradt. A forradalom alatt és az azt követő hónapokban a könyvtárak kényszerűen zárva voltak, illetve csak a nap egy részében tartottak nyitva, ez a körülmény csökkentette a forgalmat. 1958-ban, majd különösen 1959-ben új, a korábbit meghaladó fellendülés kezdődött: 66 A 79 ezer kivont kötetből 55 ezret „duplumosítottak ”, azaz tartalmi okokból vontak ki, 15 ezer kötetet elrongyolódott kötési selejtként, 9 ezret egyéb okokból. 67 Sallai István: Jelentés az ismeretterjesztő irodalom használatáról a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kerületi könyvtáraiban. Gépirat. Bp. 1960. ápr. 30.14. p. 68 A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár jelentése 1956/1957. In: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve, 1956/1957. 37. p. 69 Osztályvezetői értekezlet jegyzőkönyve, 1957. márc.15. - FSZEK irattár.
