Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
A helyét kereső könyvtár. Válaszutak, pályamódosítások 1957-1959
A helyét kereső könyvtár 127 kodjék arról, hogy a könyvtár 1958. december 31-ig a Reviczky u. 3. sz. alatti épületet birtokba vehesse." A Tanács Igazgatási Osztálya ekkor (ismét!) határozatban utalta ki az épületet a könyvtár részére.31 Ezután a könyvtártól új tervezési programot kértek, a könyvtár elkészítette, átadta. Majd ismét nem történt semmi. Az egész ügy egy abszurd drámához kezdett hasonlítani. 1960-ra lekerült a napirendről a Reviczky utcai épület ügye. A HÁLÓZAT VISSZACSATOLÁSA A könyvtár szakmai életének meghatározóan fontos eseménye volt az, hogy a hálózatot visszakapta. Szóltunk már arról, hogy a fiókkönyvtárak 1951-től személyzeti és gazdasági ügyekben a kerületi tanácsokhoz tartoztak, s voltaképpen mindvégig tisztázatlan maradt, hogy velük kapcsolatban mi a Központi Könyvtár hatásköre és feladata. A Fővárosi Tanács 1955 februári intézkedése megpróbálta ugyan rendezni a kérdést, a közvetlen instruálás és a statisztikai számontartás helyett a módszertani problémákkal való intenzívebb foglalkozást írva elő, ez azonban aligha oldotta volna meg a nagyon is gyakorlati támogatásra szoruló kerületi könyvtárak ügyét. A könyvtár az 1955-ös évkönyvében már hivatalosan is hangot adott kételyének a négy évvel korábbi decentralizálás helyességét illetően, 1956-tól pedig az új „könyvtári törvény" (a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1956. évi 5. sz. törvényerejű rendelete) aktuálissá tette a helyzet újragondolását. A rendelet, amely kimondta, hogy a főváros közművelődési könyvtári hálózatának központja a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, tagjai a kerületi könyvtárak, könyvállomások és mozgókönyvtárak, nem rendelkezett e könyvtárak fenntartóiról, önmagában nem változtatott a Szabó Ervin Könyvtár és a kerületi könyvtárak korábbi jogi helyzetén, sőt a VB. Népművelési Osztálya sietett leszögezni, hogy „nem érinti a hálózathoz tartozó könyvtárak felügyeleti szerveinek irányító, ellenőrző jogkörét, a kerületi könyvtárak fenntartói változatlanul a kerületi Tanácsok"32, mégis ez a jogszabály lett az elindítója a kerületi könyvtárak visszacsatolásához vezető folyamatnak A centralizáció igénye egyre erőteljesebben jelentkezett. 1956 októberében a könyvtár forradalmi bizottsága az élére megválasztott Marót Miklóssal nyomatékosan állást foglalt a korábbi hálózati rendszer visszaállítása mellett,33 és az ekkor megfogalmazott állásfoglalást a könyvtár vezetősége a forradalom leverése után is magáénak tekintette; a Központi Könyvtárban 1957 januárjában már a megvalósítás mikéntjéről tárgyaltak. A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1957. március 22-én döntést hozott a Szabó Ervin Könyvtár átszervezéséről.34 A fiókhálózat szakmai irányítását, személyzeti és gazdasági fenntartását a kerületi tanácsok hatásköréből 1957. április 1-jei hatállyal a Fő31 52.963/1958. sz. alatt 1958. szept. 24-én. 32 Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottságának Népművelési Osztálya. Intézkedés a Szabó Ervin könyvtárhálózat megszervezésére. 1956. szept. 10. - Iratszám: 86-130/1956. XI. 33 Interjú Marót Miklóssal 2004. máj. 10-én a könyvtár történetéről az 1950-es években. FSZEK Budapest Gyűjtemény. 34 Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának 172/1957. VB. sz. határozata
