Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
A reformoktól a forradalomig 1953-1956
A reformoktól a forradalomig 113 szerveztek, egyéni és csoportos agitációt folytattak, beszámolókat és jelvényosztó ünnepségeket tartottak.31 1956 őszéig mintegy négyezer fiatalt szerveztek be (de közülük csak 400 volt új olvasó), 1250 jelentkező jutott el a sikeres beszámolóig. A változások szelleme rányomta bélyegét az olvasómozgalom ügyére is. Az év során „kiegészítő könyvjegyzék" jelent meg, mely az alapjegyzékkel szemben már szélesebbre tárta a választék kapuit, sőt 1956 kora őszén Mihályi Imre, a Népművelési Minisztérium közművelődési könyvtári osztályának vezetője az olvasómozgalmakkal kapcsolatban minden „irányított olvasást" elutasított, helyette a kötelező jelleg teljes eltörlését, nagyvonalú, 200-250 cimes választék kínálatát javasolta.32 Mindezek a változások sokkal inkább a szemléletmód elmozdulását jelezték, mintsem a könyvtárak tevékenységének lényeges módosulását. Erre nemigen volt mód. A hálózat vezetője évről-évre változott, az irányítás bizonytalan volt. És főként tisztázatlan maradt a kerületi tanácsokhoz tartozó könyvtárak irányításának jogi alapja. Egyre nyilvánvalóbbá váltak a hálózat decentralizálásának hátrányos oldalai, s ennek 1953 után a könyvtárosok már hangot is mertek adni: „Az 1951-ben végrehajtott decentralizálás ma már nem tűnik minden részletében hasznos intézkedésnek" - szólt a rendkívül óvatos és bátortalan, de mégiscsak hivatalos fórumról, az Évkönyv beszámolójából elhangzó kritika.33 A Fővárosi Tanács Népművelési osztálya 1955-ben jogilag, szervezetileg tisztázta ugyan a hálózat irányításával kapcsolatban felmerülő részletkérdéseket,34 azonban nem előre, hanem hátrafelé lépett: tovább csökkentette a Szabó Ervin Könyvtár központjának hatókörét, szakmai instruálásra korlátozva, kötelező erejű instrukciók adásának joga nélkül. Az alaphelyzetből fakadó probléma megoldatlan maradt. A FORRADALOM NAPJAI Mint az előzmények után várható volt, október 23-a délelőttjén a Központi Könyvtár is megszövegezte a maga 12 pontját. Szövege nem maradt fenn, de a jelenlevők megegyező visszaemlékezése szerint szellemében megegyezett a Műszaki Egyetem fiataljainak követeléseivel és az általános közhangulattal.35 A könyvtár pártvezetősége délelőtt a kerületi pártbizottság véleményét kérte, s azt az utasítást kapta, hogy a kommunisták is vonuljanak ki, és igyekezzenek a békés rendet megőrizni.36 Az október 23-át követő napokban a Központi Könyvtár környéke, a VIII. kerület fegyverropogástól volt hangos, (közvetlen közelben volt a Rádió székháza, nem messze a Korvin-köz és a Kilián laktanya) a könyvtárosok ennek ellenére bementek munkahe31 Marót Miklós: Vonzóan, érdekesen ajánljuk a József Attila olvasómozgalom könyveit. In: A Könyvtáros, 1956. 2. sz. 84-85. p.; Bikácsi Lászlóné: A József Attila olvasómozgalom a kerületi Szabó Ervin könyvtárakban. uo. 1956. 3. sz. 164-166. p. 32 Mihályi Imre: A József Attila olvasómozgalom 1957 évi előkészületeiről. In: A Könyvtáros, 1956.10. sz. 721. p. 33 A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve, 1955. 25.p. 34 Budapest Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottság Népművelési osztály 8/XI-25/1955 sz. intézkedése a kerületi Szabó Ervin könyvtárak további önállósítására 35 Román József: Távolodóban i.m. 524. p. és Polgár Erzsébet nyilatkozata 1957. jún. 11-én, az MSzMP taggyűlésén. 36 Gordon Erzsébet visszaemlékezése 1957. jűn. 11-én.
