Ady Endre Budapestje (Budapest, 1977)

Előszó

ELŐSZÓ Ady Endre életének jelentős állomásai, amelyek nagymértékben meghatároz­ták életét, munkásságát Zilah - Nagyvárad - Párizs - Budapest volt. A költő először 1896-ban, a millenniumi kiállítás megtekintésére érkezett Budapestre, egy tanulmányi kirándulás alkalmával. A zilahi és debreceni diák­évek után 1897-98. tanévben tett kísérletet a budapesti egyetemen jogi tanulmá­nyainak folytatására. Végül Debrecenben, majd Nagyváradon lett újságíró. A vi­déki életet nem tudta megszokni és állandóan a menekülés gondolatával foglalko­zott. Kereste a fővárosi elhelyezkedés lehetőségét. Debrecenből 1898. novem­ber 24-én így írt édesanyjának: "Hogy komolyan megkezdhessem terveimet, nem­sokára egy fővárosi laphoz megyek újságírónak... Akarok a magam tehetsége és munkája után élni, s így talán jobban beválthatom azt az ígéretet, hogy édes anyám mellém jöhessen fel Pestre, mintha tíz-tizenöt évig nyomorult szolgabí­ró lennék..." A debreceni és a váradi években megismerkedett a budapesti irodalmi é- let és művészvilág odalátogató képviselőivel: Ábrányi Emillel, Kiss Józseffel, Bródy Sándorral, Jókai Mórral, Vázsonyi Vilmossal, Goda Gézával, Vikár Bé­lával, Fedák Sárival, Újházi Edével stb. 1903-ban találkozott a Párizsból Váradra látogató Diósi Ödönné Brüll Adéllal. A már korábban is Párizsba készülő költő elfogadta a különös, vonzó asszony meghívását, és 1904. január végén a francia fővárosba utazott. 1913-ban utazásáról így írt: "... bár Budapestet sok affektálással lenéztem, a vidék sér­tett, nyomott s a legfantasztikusabb terveim voltak; London vagy talán Szentpé­tervár, Moszkva, de nem, mégis Párizs. Sors, furcsa és nem is kellemetlen véletlenek 1904-ben Párizshoz és Párizsba segítettek, s így gyerekes, nagy elégtételemre kikerülhettem Budapestet." Budapesti kapcsolatait Párizsból is gondosan ápolta. Összeköttetésben állt a Budapesti Hírlappal, a Pesti Naplónak és a Budapesti Naplónak rendszeresen küldött tudósításokat. Első párizsi útját több évre tervezte, de 1905. január 11-én már Buda­pestről írt Brüll Bertának. "Bizony én Budapestről írom ezt a levelet... sír­tam, zokogtam mikor vonatra ültem, undor, düh és keserűség lepett el, mikor megérkeztem ebbe a pocsék lehetetlen városba." Az 1905-1906-os politikai válság idején érkezett haza. A darabontkor­mány kinevezése után 1905 januárjától a koalíció nemzeti ellenállást hirdetett. A felkavart politikai viharok végül 1906 áprilisában a darabontkormány bukásá­val és a koalíció győzelmével végződtek. Közvetlen az események után az Úri földrengés címfi cikkében a politikai helyzetet így jellemezte: "Egy azonban bi­zonyos. Ilyen nagy helycsere nem volt még, mint a mai. Ennyien még sohasem akarták puha, úri helyre löketnl magukat a megrengetett földdel... Éhesek, e~ lőkelőek, érdemesek, érdemtelenek, nagy erejűek és kalandorok lihegésétől 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom