Ady Endre Budapestje (Budapest, 1977)

"Budapest… végső földülésemben megtámasztott"

KESERŰ IMÁDSÁGOK MYLITTÁHOZ

34

2. óh, pesti utcák

Óh, Pest, óh ismert,

Csúnya, heves, szomorú vackok, Oh, utcák, utcák,

Be szépek és be újak vagytok.

Be megragyogtok

Az о napos, nagy, mély szemében S de elgyászultok Ha kifelejt belőlük éppen.

Ha letörlődik

Arcából, ami lelketeket mondja S ha bárgyú szívvel Vagyok bolondított bolondja.

Kis mulatságok,

Oh, hirtelen be csúfra nőttök,

Ha elmarad tán Egyetlen és időn-jött nőtök.

Be szépek vagytok,

Egykor gyűlölt, rút, pesti utcák: Lábaim hogyha Ő finom, rossz útjait futják.

Ny 1913. szeptember 16.

Ki látott engem? (1914.)

ÖV I. Bp. 1975. 637. 1.

45