Ady Endre Budapestje (Budapest, 1977)

"Budapest… végső földülésemben megtámasztott"

Hajh, Párizs nekem már nem Bakonyom, kedves, hideg, bölcs Ignotus mester. A budapesti Imperiale-ra pedig nem illik és nem érdemes fölülni, az Imperiale­nak is vége. Oh, tarka emlékek, tűnő ócskaságok, be belétek szeret végül minden em­ber, midőn már nem vagytok. PN 1910. június 24. Ady Endre ÖPM X. Bp. 1973. 64-65. 1. 28 ADY ENDRE - BRÜLL ADÉLHOZ /Budapest, 1910. okt./ nagyon árván, nagyon tépetten hagyott ott s végtelenül búsan, letörten ér­keztem haza. Azóta egy állandó lázban vagyok: a "Nyugat"-ék ellen kell védekez­nem s közben írnom, hogy meglegyen egy-két krajcárom. Sehol se voltam La- josékon és Bertán kívül, kivéve a Pilvax-kávéházat két ízben egy pohár sörért. A "Nyugat"-nál még eddig csupán Magyar igazgatóval tárgyaltam; de ez elárul­ta magát, hogy engem meg akarnak alázni. Tudják pénzügyi helyzetemet, biz- nak abban, hogy nem tudok írni, s így akarnak megtörni. Ugye drágám, jól te­szem, hogy utolsó energiámmal szembeszállók velük. Ennyi izgalom között is végtelen örömmel, hálával gondolok magára s arra a kevés napra. VL Bp. 1956. 331. 1. 29 BUJKÁLÁS A SZÁNALOMTÓL Ijgy bujkálok a Szánalomtúl, Találkozásiul és beszédtől, Mint aki nagyon-nagyon szédül, De kell, hogy lenézzen a Mélybe. Bus, rozzant konflisnak ölébe Dobom magam és gyávaságom 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom