Ady Endre Budapestje (Budapest, 1977)

Jegyzetek

GYÖNGYÖSI ISTVÁN: /1629-1704/ a XVII. gz. egyik legnagyobb elbeszélő költője.

ZRÍNYI MIKLÓS: /1620-1664/ költő, hadvezér, politikus. A XVII. századi magyar irodalom legnagyobb alakja, a központosított nemzeti királyság hive és megvalósításának harcosa volt.

PÁZMÁNY PÉTER: /1570-1637/ esztergomi érsek, biboros, a magyarországi ellenreformáció vezető alakja, iró. 1635-ben Nagyszombatban egyetemet alapított, amelyet 1777-ben helyeztek Budára,

MIKES KELEMEN: /1690-1661/ iró, II. Rákóczi Ferencet 1711-ben Lengyelországba, 1713-ban Franciaországba, 1717 őszén Törökor- szágba kisérte. Törökországi tartózkodásuk hosszú esztendeinek eseményeit örökítette meg a Törökországi Levelekben.

BARÓTI SZABÓ DÁVID: /1739-1819/ költő, fordító, a XVII. sz. egyik: legnagyobb költője.

BERZSENYI DÁNIEL: /1776-1836/ költő, a századforduló magyar nemességének belső világnézeti küzdelmeit legerőteljesebben megszólaltató lirikusa.

CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY: /1773-1805/ költő. Ady a magyar lira egyiit előfutárát jelölte meg benne. Versekben, tanulmányokban emlékezett meg róla.

159« 1911. november 26-án a Nyugat Móricz Zsigmond tiszteletére matinét rendezett. Ady betegsége miatt nem vehetett részt az ünnepségen, ahol Ady Levélféle Móricz Zsigmondhoz cimü verses levelét olvasta fel Csortos Gyula színművész. A cikk válasz a matinévei kapcsolatban felmerült faji-felekezeti rágalmakra./ÖPM X. Bp.

1973. 430-432. 1./

DÉGENFELD JÓZSEF: /1847-19?/ 1883-1891 között Hajdú megye és Debrecen főispánja. 1896-tól a Tiszántúli egyházkerület főgondnoká. FERENCZY GYULA: /1861-1931/ református lelkész, 1896-tól a Debreceni Kollégium tanára s a kollégium könyvtárának igazgatója. "BALTAZÁROK": Baltazár Dezső: /1871-1936/ református püspök, jogász.

242