Ady Endre Budapestje (Budapest, 1977)
"Kiké legyen Budapest?"
Az én apám harcos, nagy ember, Értünk ad gőgöt és erőt, De önmagát meg nem alázza A pénz előtt. t Az én apám bus, szegény ember, De ha nem nézné a fiát, Megállítaná ezt a nagy, földi Komédiát. Az én apám, ha nem akarná, Nem volnának a gazdagok, Olyan volna minden kis társam, Mint én vagyok. Az én apám, ha egyet szólna Hajh, megremegnének sokan, Vígan annyian nem élnének És boldogan. Az én apám dolgozik és küzd, Nála erősebb nincs talán, Hatalmasabb a királynál is Az én apám. Népszava 1908. december 25. Szeretném, ha szeretnének. 1909. ÖV Bp. 1975. 278-279. 1. 172 ÁLMODIK A NYOMOR Duhaj kedvek Eldorádója, Száz tivonyás hely, ne bomolj. Csitt, most valahol, tán Újpesten, Huszesztendős legénynek vackán Álmodik a nyomor. Gyár-marta, szép, sovány, bús alvó, Melle horpadt, válla kiáll, Arcán zuzos, jeges nevesség. 210
