Ady Endre Budapestje (Budapest, 1977)
"Kiké legyen Budapest?"
165 JEGYZETEK A NAPRÓL п. HONNAN JÖN A TÖMEG? Tegnap vérszagúvá tette az utcákat, ma ismeretlen odúiban Ul. Honnan jön, mikor jön? Milyen szuggesztiók teszik olyanná, mintha egyetlen, individuális emberszörnyeteg volna? A józanok mosolyognak. Még jobban mosolyognak a pödrött bajszú, szigorú rendőrök. Pedig ők nem tudják, honnan jön. Nagy szenvedés-barlangból, mely bizonyos napokon kitárja a száját. Sok ott a kín, ahol hirtelen ezrekben jelen meg a nép. Sok ott a szenvedés, a dühös jobbat- akarás. Mindenféle tömeg szenvedést jelent is hoz. Az is, amely danolva szórja a virágokat házasodó királyának a lába elé, s az is, mely elnyisszantja a király nyakát. Mikor a csorda-ösztön kél fel valahbl a népben, mikor nekivág az utcának, mint az elefántcsorda az őserdőnek, éhség és veszedelem érzése dolgozik akkor. BN 1905. szeptember 29. Pont. ÖPM VI. Bp. 1966. 286. 1. 166 AZ UJ HARC Budapesten a szocialisták a forradalmi Oroszországot ünnepelték ma. Az elnyomott milliók győzelmét. Lehetetlen meg nem érezni, hogy ez Unnepléshöz joguk volt a magyar jogtalanoknak. Gorkij Makszim egy levélben beszélte el valamely angol barátjának, mint áltatták, bolondították Oroszország szegény rabszolganépét. INDULATOKKAL TÁPLÁLTÁK AZ OROSZ MILLIÓKAT A JOGFOSZTOK. Oroszt lengyelre, lengyelt litvánra, litvánt ruténre uszítottak rá. Főképpen a zsidókra aztán minden nemzetséget. Meg örményre a tatárt, a tatárra talán a mordvint. Ezerféle nacionalizmussal s a nacionalizmus ezerféle mérgével maszlagolták a nyomorult népet. Háborút csináltak neki. A nemzeti dicsőségre emlékeztették. Beszéltek neki az eljövendő pánszláv világról. Oroszország gyönyörű világszerepéről. Az elbutított nép pedig tűrte, hogy ő baromi életet él, míg néhány tízezer dúslakodik. És részegen kavargott. De már kezd eszére térni, s odakiáltja a zsarnokoknak:- A jogainkról beszéljetek. Adjatok jogot, módot, kultúrát nekünk is. Ne beszéljetek mindig - MÁSRC)L. 204
