Ady Endre Budapestje (Budapest, 1977)

"…több kulturát ennek az országnak…"

156 SZELÍD, Ш JEGYZETEK ш. (BUDAPESTI PÉNZ - ÄRKÄDIÄBAN) No-no, a pénz csakugyan a légin ter- nacionálisabb isten, de a budapesti pénznek mégis mintha kiüön-szaga is volna, holott a pénznek - ugye - nincs szaga. Itt most csak arról a pénzről szólnék, mely fogja magát, s az irodalomhoz meg művészethez kegyes leereszkedni. A mai gazdasági, társadalmi rendszer ezt a vadházasságot alapjában mindenütt egyformává és hitvánnyá teszi. De nálunk különösebben, penetránsabb bűzzel, mint egy-két friss, emlékezetes affér mutatja, ahol pénz és írás elszánták ma­gukat a nyilvános meg verekedésre. A budapesti pénz szegényebb, piszkosabb, mint másfajta pénz, nyugatibb és szolidabb. Persze, hogy szegényebb s piszko­sabb nem tud lenni, mint éppen a legalkalmasabb médiummal, az irodalommal, illetve írással és művészettel szemben. Mihelyst neki ez üzlet, akkor már nem is úgy bánik vele, mint régi úr a jobbágyaival, de mint Fáraók az ő pi­ramisépítő rabszolgáikkal. Hiába nő Magyarországon csodagyermek módjára az intellektuális kultára, a legnagyszerűbb lehetőség arra, hogy egész mai Európát lefőzzük szellemiekben. A pénznek kell szaporodnia, máltat kapnia, modort ta­nulnia, szóval meg kell, hogy tanulja a társaságbeli érintkezés módját és mi­kéntjét. V 1912. február 8. Ady Endre ÖPM X. Bp. 1973. 181-182. 1. 157 VAN-E MAGYAR NYELV? Van Budapest, s úgy állítják, hogy van egy Magyarország is hozzá, de ez nem bizonyos, s példának okáért én se tudtam meggyőződni róla. Van azu­tán egy nyelv, mely liberálisan magyar nyelvnek neveztetik, de arról nevezetes, hogy ezt a nyelvet ki-kinek meg kell csinálnia. Van azután Budapesten egy má­sik magyar nyelv is: kérem az Istent, oltsa el mihamarabb életem mécsét, mert ha csak három évig fogok élni barangolva, számílzötten, idegenben, hiába jövök haza. Nem fogok tudni kenyeret és bort kérni Budapesten, mert minden lévő, értető szavainkat akkorra kiirtják, s lopnom fög kelleni egy hatalmas tol­vajnyelv miatt. • • • • Trattner és Károlyi egy 1839-es füzete és egy gyönyörű magyar szógyűj­temény juttatta mindezt az eszünkbe, de első tervbéli gondunkat, hogy minta­194

Next

/
Oldalképek
Tartalom