Ady Endre Budapestje (Budapest, 1977)

"…több kulturát ennek az országnak…"

azt hisszük, hogy Nagy Endre maga is perverze a bátorságnak, de a bátorságot kezdjük már megszeretni még a legperverzebb Tisza Istvánnál is. Ország, politika, neuraszténia, becstelenség, megalkuvás, cinizmus most próbálják kipihenni magukat, s pihen Nagy Endre fóruma is. S várjuk, hogy a kipihent galádsá- gokat kipihenten, fokozott bátorsággal s elmésséggel, fegyverzetten fogadja az Andrássy Ati kis színpadi fórum.

Illett mos pihenőjekor legalább ennyit ide jegyezni róla, amikor annyi lelketlen- ségnek van dicsőítő krónikása, s amikor olyan kivételesen érezzük, hogy milyen sok lelkességet jelent a Nagy Endre fóruma.

Ny 1912. augusztus 1. Ady Endre

Ömí V Tír, 1ü'!1 1 ÛQ 1

154

ÍRÓK

Viola Imre, Magyar Gábor, Friedrich István és satöbbi uraktól legközelebb megtudjuk, hogy kik a magyar írók. A kétezerkoronás Ferenc József irodalmi-díjat kell elajándékozni Budapest székesfővárosnak. A díjért pályázni kell. A világ legérdekesebb dolga, hogy egy ilyen szép irodalmi díjért, kik mernek nálunk pályázni. Tehát dr. Bányász László pénzügyigazgatósági titkár, Gerő Attila, Gyökössy Endre jogszigorló, Keszthelyi Ödön, Lampérth Géza, Rozs- nyay Kálmán, Péterfy Tamás gyakornok kérik a koszorút és pénzt néhány tűrhető s egy-két abszolúte nevetséges név mellett. Ellenben aJÜg kéri egy is, aki - író. íme: a helyzet. Beszélnek a pályázók, és beszélnek a nempályázók. Beszélnek az irodalmi bírák. Micsoda hecc nálunk az egész irodalmi ügy. Szüntessük már be. Mi a fenének ír itt az ember. Ha ír és tud írni, akkor nem meri bevallani. Mint eme pályázat is bizonyítja.

BN 1906. április 1. (L.)

ÖPM VII. Bp. 1968. 278. 1.

192