Jókai Mór Budapestje (Budapest, 1975)
"Budapestet nem pártfogolta sem császár, sem szabadság: ez a nemzeti életerőnek a műve"
százötvenfontos bombât, egy gázfelrobbanást, egy külső és belső tűzi veszedelmet és sok mindenféle igazgatóságot. Legszabályosabb része Pestnek a Lipótváros mely a kereskedők főhadiszállása, s határozódik az "uj-épUlet"-en, melyhez nincsenek kellemes emlékek csatolva. Délfelé a pesti vaspályafő épülettömbje képezi a nevezetes zárkövet. 39 Pestnek kétségtelenül nagy jövője van még, s ha vízvezetéke, ha a Reitterféle csatornaterv lett dologgá fognak válhatni, az egész város arculata ismét nagyot fog változni. A testvérváros, Buda, kevés mondanivalót enged. Ez valódi kisvárosi óvatossággal halad előre. Fürdő-épületein, a polytechnicumon s a takarékpénztári épületen kívül alig zavarja más a jelen és a száz év előtti panorámák között való harmóniát. Nevezetes csupán a budai hegyen keresztül- fúrt alagút, a déli vaspályafő s haladást tanúsítnak a zugligeti és Széchenyi-hegyi nyári lakok, a mik többnyire pesti lakosok tulajdonai. A budai királyi várlak, azonban nagy győzelemmel fogná kiáltani az összhasonlitást a bécsi várpalotával, mind külső meglepő helyzete, mind belső izlésteljes pompája által. Most még csak egy talány érdekli az idegent: ama kerek tömör falköritvény a Gellért-hegyormon, hol egykor, bölcsebb korszak alatt, a csillagda helyisége állott. Mi lehet az ott? Nehéz rá megfelelni. Erősségnek nem erős, mert az újabb kor hadászati fogalmai szerint, egy a szomszéd hegyeket elfoglalva tartó ellenség előtt két óráig nem volna képes magát fentartanl;azt pedig csak * nem lehet elképzelni, hogy egy kormány csak azért építtette volna azt oda, hogy egyszer rósz kedvében tulajdon uralkodója legszebb városát onnan porrá lövesse. És igy megmarad ott megfejtetlen stratégiai talánynak. Adja az ég, hogy tiz év múlva Budapestnek ezen vázlatos leírása is az ócska curiosumok tárába legyen utasítható. Jókai Mór (Magyarország Képekben. Honismertető album. 1. köt. Szerk.: Nagy Miklós, 111. Pest, Heckenast, 1870. 21-24. I.) 40
