Jókai Mór Budapestje (Budapest, 1975)
"Budapestet nem pártfogolta sem császár, sem szabadság: ez a nemzeti életerőnek a műve"
t's most ? Nézzétek azt a palotasort, mely mint egy kiegyenesített korona, a városok fejedelmévé koronázza az ország metropolisát. Minden európai utazó elismeri, hogy l'est egyike a legszebb városoknak e világrészben. Csak az hiányzik szépségeiből, hogy nincsenek meg azokon kitűnő középületei, a mik egy kormány székhelyét jellemzik, nincs egy nagyobbszerü temploma, minővel annyi német kis város büszkélkedik. Pest egyházai a város nagyszerűségéhez igen kis mérvűek ;egy olyan monumentális építészeti remekmű, minő a kassai székesegyház, emelhetné az első tekintet megragadó méltóságát. A most épülő lipótvárosi dóm némileg pótolni fogja e hiányt, csakhogy az is szomorú lassúsággal épül. A leghatalmasabbak legkevesebbet tesznek Budapestért. Mindent, a mi a földből kiemelkedik, a nemzeti életerő támaszt elő. Megújul a mythosi mese, a hol Orpheus dalai éneklik össze a köveket. A puszta mocsárlepte Pesten megtelepedett néhány költő, Író, tudós, nemes rajongói kinevetett nagy eszméknek. Azok elkezdtek ábrándozni nemzeti nagyságról, nemzeti jövőről, nemzeti jóllétről; a költők siralmát megértették a haza törvényhozó atyjai. - a nemzeti életerő ébredezni kezdett, - a költők és tudósok után megtelepültek a politikusok, a politikusok után az urirend, az urirendet ide kisérte az ipar, s az ipar ide vonta a kereskedelmet; s a lant e közben egyre pengett, megzengé a honatyákat, a főrangú hölgyeket, hol magasztalva, hol elkeseredve, a dologtevő népet, s a tevékeny üzért; a lant I elea va tkozott a nemzeti közűgyekbe. papíron és színpadról buzdított, s midőn a nemzeti életerőt serkenté, valóban sok követ összehordott Pest felépüléséhez. Pestet az ország életszüksége teszi fővárossá. Felülről érkezve a Dunán, úgy tetszik első tekintetre, mintha Pest gyárvárossá indulna alakulni, egyik toronymagas kémény a másik után emelkedik, a mik hétfői reggeleken, mikor a munka-, idő leáll, egyszerre kezdve meg működéseiket, hosszan elnyúló ÍUstfellegeket pipáznak a város fölé. Hanem a mint a gőzös előbbre hatol, a gyárak elmaradnak, s kibontakozik előttünk a pompás dunasor. s a vén Dunát igábafogó lánchíd. A lánchidat nemzeti részvényes társulat épitteté országos határozat következtében. A legelső négy emeletes palota, mely előtt megállapodunk, a s za barialma zott dunai gőzhajótársaságé. Még emlékezünk a legelső gőzhajóra, mely Dunánkon megjelent. a kicsi "Argo"-ra, s most már egész kéményerdőt látunk magunk elölt, teherszállító hajók flottái közepeit. Knnek a négy emeletes palotának az ura, a társulati igazgatóság ugyan maga Bécsben lakik, ámbár üzletének legnagyol b része Pesten van, s még községi adóját is pesti üzletétől nem Pest községének, hanem a bécsi várostanácsnak fizeti, mert igy rendelte azt Ha eh miniszter; hanem azért a négy emeletes palota mégis csak kénytelen volt Itt Pesten felemelkedni. Mellette mindjárt a magyar tud. akadémia palotája. Classions építészeti mii. llát ezt ki emelteié? A nemzeti közérzülct. Az. adta össze áldozati ill éréit, Ínséges évek Idején, mig egy millió lelt belöld a kormány csak annyi gondol fordít reá, hogy évenklnt tízezer forintnyi adót elvesz a tudományok gyarapítására összcadogatolt nemzeti tőkéből. 38
