Nyilas Márta: Arany János Budapestje (Budapest, 1957)

Arany János Budapesten

költöztetését. Petőfi lakással várta, Arany azonban más lakást foglalt el. Petőfi május 27-i levelében — hat nappal Buda visszafoglalása után — jelezte, hogy a Marczibányi-házban (a Dohány- és Síp utca sarkán, ahol maga Petőfi is lakott) talált számára lakást. 1858-ban Arany ezt jegyezte fel erre a levélre:

Az Egressy-féle szállást — midőn Pestre mentem, nem találtam elég tágasnak családom számára; másutt fogadtam tehát (Uri utca Horváth ház, de nem az Edmund-féle8) hol Garay is lakott. Egyébiránt én a minisztériummal Pestre mentem ugyan, de családom mind Szalontán maradt, mert nem akartam kitenni a mind inkább bonyolódó állapotnak. Innen, a kivett szállást el se foglaltam, hanem Garay barátom szívességéből az ő lakásán bírtam egy szobát. . . Petőfit Pesten láttam utolszor.

Mindössze egy hónapig időzött a kormány — és vele Arany — Pesten. Az ellenséges túlerő elől a kormánynak menekülnie kellett. E rövid időszakról szól a költőnek ez a feljegyzése. Az eset egy nappal a kormány elvonulása előtt történt:

Pesten laktomban egy nap hozzám fő Petőfi, hogy hivat Kossuth. Petőfi, én, Egressy, Vas Gereben s mások megjelentek. ( Akkor láttam Kossuthot először, legalább oly közelről, hogy kényelmesen vizsgálhattam vonásait). K. egy mondókát tartott, hogy a haza veszélyben van, a népet fanatizálni kell keresztes hadra stb. Mi eljöttünk, de nem vettem észre, hogy valamelyikünk valami nagy dolgot tett volna és én már útban voltam családomhoz, talán másnap indultam is.

(A. J. 1858-as keltű jegyzete Petőfi 1849 júl. 11. levelére.)

Nagykőrösi évek

A levert szabadságharc után keserves időt töltött Nagyszalontán. Majd tanárnak került Nagykőrösre. Innét már többször utazott fel a fővárosba. Az irodalmi élet rövid tespedés után ismét fellendült. Fölkereste íróbarátait, kiadókkal, szerkesztőkkel tárgyalt. A budai Városmajor-utcai vízgyógyintézetben kezeltette magát, és — mint minden vidéki — bevásárolt. Ha nem jutott fel Pestre, barátait bízta meg ügyei intézésével. A nála fiatalabb Lévay Józsefet 1852. júius 13-án tréfás episztolában kérte meg, hozza el ruháját a szabótól:

E levelet pedig, inkább ma, mint holnap,

Nyújtsad Váci-utcán Goldner főzsidónak;

Csípje meg a végét mesteri ollónak-,

S Te hozd ki szülöttjét majdan a posztónak.

Pesti útjai alkalmával többnyire szállodában lakott. Erre utal Lévay Józsefhez 1853. augusztus 9-én írt levele is:

Ugyanis Pesten voltam, barátom, Pesten, — mint ezt a Napitudosító „idegen” rovatában olvashattad, ha a „Magyar Király”9 vendégeit folytonos figyelemmel szoktad kísérni.

Igen, Arany János közéleti nagyság lett, bármennyire zavarja is őt e tény. A kiadók, szerkesztők anyagért ostromolják. Tompa Mihályhoz írt 1853. május 23-i levelében olvassuk ezeket a részleteket:

Közelebb Pesten, a Komlóban10, rám mász Török János, szorongatja karomat válltól könyékig, teszi a szépet... vagy:

Roppant journalisticai mozgalom van ott! Török a bécsi MAGYAR KURÍRT . . . akarám mondani SAJTÓT11 fogja szerkeszteni,s engem az ő szokott modorában rútul lefülelt. Tömöri páholyában hová látogatni felmentem ...”

(Tompához 1855. jun. 8.)

A szabadságharc után Kemény Zsigmond biztosítja Arany közreműködését a Pesti Napló számára.

Azonban én pünkösdkor Pesten lévén, a verseket elosztogattam — azt különösen Kemény foglalta le, a PESTI NAPLÓ számára, melynek szerkesztését átveszi.

(Tompához 1855. jún. 8.)

9