Nyilas Márta: Pest-Buda a 18. század költészetében (Budapest, 1961)
A városi élet ábrázolása II. József idejétől kezdve
A századfordulón ismét nagy kulturális esemény színhelye lesz fővárosunk. Széchényi Ferenc az országnak adományozza könyvtárát. Magyar vonatkozású könyvek nagy gyűjteménye került így a fővárosba költők, írók nem mindennapi örömére s ez megihlette őket. „Ti, pestiek boldogok vagytok, mert kezetek alatt vagyon a nagy, királyi bibliothéka, s ami egy nácionalistának többet fog használni, a Széchéniana” — írja Csokonai.104 A Széchényi Ferencet üdvözlő sok verses köszöntő közül nem egy a hazafiasán adakozó nagyúr magasztalásán felül a főváros megnövekedett helyzetével is foglalkozik a művelődés terén és a kor szokása szerint természetesen visszapillant a múltba. Csokonai versén kívül magyar énekkel üdvözölte az adományt Bárczy János, ódával Berzsenyi és ebben ugyancsak utal a budai Corvina megújítására: „felkel az alkotó Corvin tára teáltalad”.105 Latin ódát írt az adományozásról Révai Miklós, Hannulik János, Szerdahelyi György Alajos. Verseghy Ferenc 1806-ban költeménnyel ünnepelte egy Hercules szobor ajándékozását a múzeumnak, melyet Mátyás palotája díszének tulajdonítottak: Már Mátyás királynak szerencsés korában Látni volt Budának hajdani várában A müveit elméknek szép szüleményeit, A mester kezeknek ragyogó müveit — kezdi versét. Leírja Mátyás palotájának pompáját: Ami Augusztus volt ezekben Rómának, Az volt Mátyás király régemen Budának A szerencsés időknek véget vetett a török hódoltság. A Hercules szobrot is elragadta a török, de ennek visszakerülésével újra fény derül a hazára.106 Kevés költői emlékünk van a főváros színházi életéről. — A színházi kúltúra kezdeteit a pesti piaristák 1718—19-ben felépített játszóterme jelentette. Hivatásos német színészek a század dereka óta játszottak Pesten. Állandó színház a Rondella lett József idejében. Az állandó színtársulat felváltva jászott itt és a karmelita templomból átalakított Várszínházban. A színészek közül nem egy költői igényekkel is fellép, az alkalmi költészetben gyakorolván magát. Említésreméltó, hogy 1795-ben a Martinovics Ítélet idején a kultúrális élet is megbénult, a színház tönkrement és a távozó Disztler színész, a közönség kedvence versben búcsúzot.107 — Fenkölt szavakkal hirdette a pestbudai közönség műértését, miközben könyöradományokat kért. A bukás csak átmeneti zavarokat okozott a német színészet működésében. Kelemen László magyar társulatának kísérletezése és bukása a fővárosban közismert. — 1808-ban nagy ünnepségek közt a nádor tette le az állandó magyar színház alapkövét (amelyből végülis német színház lett.) Kultsár István ez alkalommal versben üdvözölte a nádort, Czinke Ferenc latin és magyar verset írt.108 A fiatal Szemere Pál feltűnést keltett versben üdvözölte Vida Lászlót, az 1809-től a Rondellában, majd a „Hacker szálá”-ban működő második pesti színjátszó társulat szervezőjét.109 — Bár a magyar diákok, költők lelkesen támogatták a társulatot, mégsem sikerült az állandó magyar játékszín felállítása az iker-városokban. Az 1810-es tabáni tűzvész költői megörökítése is a fővárosi színjátszással függ össze. Schildbach osztrák színműíró, ki a századforduló táján évekig darabírója és színésze volt a pest-budai társulatnak kantátát készített a csapásról, melyet Blumenthal testvérek zenéjével a tűzkárosultak javára elő is adtak.110 — A tűzkárosultak közé tartozott Virág Benedek is. Lakása leégett, odavesztek benne a „Magyar Századok” kinyomtatott példányai is, de Virág költészetében nem találunk sirámot e hozzá annyira közelálló kárvallásról. 104 Kultsár Istvánnak. Waldapfel J. id. m. p. 156. 105 Berzsenyi Dániel ö. v. p. 26. Széchenyi Ferenchez. 106 A magyar Musának háládatos öröme. Id. m. p. 245. 107 Disstier: Dank- und Abschiedsgedicht. 1795. tos Waldapfel id. m. p. 212. 109 Szemere Pál: Tekintetes Vida László úrhoz. Buda 1810. 110 Schildbach a tűzvészen kívül még az 1795-os árvizet is megörökítette. Schildbach: Die Feuersbrunst zu Ofen am zten September 1810. Wien. 1810. p. 12. (megzenésített kórusmű) 1. a függelékben. 43
