Nyilas Márta: Pest-Buda a 18. század költészetében (Budapest, 1961)
A városi élet ábrázolása II. József idejétől kezdve
Előljárt az ünneplésben Csokonai Vitéz Mihály. Somogybán lakott, midőn 1799. szeptember 24-én megírta „Az igazság diadalma'’ című hosszú költeményét Mantuának a franciáktól történt visszavétele alkalmából. A parlagi Magyarország közvéleményét fejezte ki a francia-ellenes koalícióról s végül nagy reményeinek ad hangot a magyar-orosz kapcsolat létrejöttekor: Mondjátok énekét ama két mátkának, Kiktől uj hajnala lett Buda várának, Melynek csak azt mondták pusza düledéki: „Voltak, de nincsenek Árpád maradéki !” Csak bajnoki sirkő volt roskadt teteje S egy vitéz testének koronátlan feje: Mert benne királyok vérségi nem laktak, Miolta Mohácson hazámnak sirt raktak. Zendülj meg hát, lantom, mert zeng Buda vára: Bé ne pókhálózza e Kupa határa, Hová, bár hazámban legtulsó sarkalat A budai öröm vivátja elhaladt. Dalra, gyenge lantom, tolmácsa lelkemnek ! Végy részt örömébe az egész nemzetnek, Mely örvend, hogy az ő nádorja és feje A legfőbb császárok fia, öccse, veje. Igaz, nagy tisztelet a magyar hazának, Midőn mátkát az ő nádorispánjának Ajánl a világnak legfőbb birtokosa És néki sógora lesz Buda városa.. . S hogy egy nagy császárság ily kisded országgal Fogott mostan kezet ez uj házassággal. . .98 99 Az alkalmi ódával Hannulik János sem maradhatott el, aki különben is tagja volt a szentpétervári akadémiának: Tu Buda quondam Pannóniáé nimes Dilecta sedea regibus, in tuo Josephum Alexandramque sponsos Laeta főve gremio repostos. Divesque tantis hospitibus, caput Superba toile, et barbaricae immemor, Quam trax tibi impressit, ruinae, Spem gere splendidiora aevi. Corviniani cultus amaenior (Praedico rerum prospéra) saecula Redibit, et surgent colossi Trans mare veliferum recisti. . .** A házassághoz fűzött nagy remények azonban esztendőre már azért is eloszlottak, mert a fiatal nádorné — meghalt. A nekiszépült Budára Nádorispányunk számára Egy alóét hoztak volt: De alig lett virágzása, Mint az álóék szokása, ő is azonnal megholt. 98 Csokonai id. m. I. p. 694 — 695. 99 Ode.. .palatinó Josepho ac Alexandráé, .sacrata. Pest 1800 „Te, Buda, hajdan Pannónia királyainak felette kedvelt székehelye: melengesd az öledbe helyezett mátkákat, Józsefet és Alexandrát. — Ilyen vendégekkel dúsan, emeld fel büszkén fejedet; feledd a barbár romlást, mellyel elnyomott a török: reménykedj fényesebb korszakban. Szerencsés dolgokat jóslók: az óriás Corvinnak kellemetesb finomsága visszatér, évszázadok emelkednek fel, és a tengeren át újra zászlót emelsz... ? (Hannulik)