Nyilas Márta: Pest-Buda a 18. század költészetében (Budapest, 1961)
Verses megemlékezések a fővárossá fejlődő Pest-Budáról
Kétfelé van osztva rendje azon háznak, A födele alatt soha meg nem áznak... Nézd meg a szobáknak rendelt sokaságát, Kárpitos falának szép állandóságát Mindenütt megvetett ágyak méltóságát, Deszkás padlásának nagy világosságát. Fonyott székeinek igen szép díszsége, Aranyos kályhának palotán szépsége Rostélyos ablakok kinyílt ékessége, A szúnyoghálóknak ritka rendessége23 Ezután gobelineket emleget, párnákat, faliszőnyegeket. A magyarban oly ritka cento — egy költő verseinek olyan összeállítása, hogy abból más helyen, más értelem jön létre — gyanússá teszik a részletleírás hitelességét. A munka öt része : A kastélyrul, Az erdőrül, A ház-kertrül, A pincérül, és A templomrul. Legérdekesebb talán a pincéről szóló rész, amelyben Dugonics nemcsak Gyöngyösi, de kicsit a metamorphosisok íróinak is folytatója magyar nyelven. Megjelennek a színen az antik istenek: Diana, Pán, Neptun stb., de a nemzeti praeromantika kellékei is. Az Adányinál látott helynév-etimologizálást folytatja Dugonics is. — Utal a régi krónikákra, amelyekből megtudható- hogy Tétény helyén valaha Potentiana volt, itt folyt le a humok és rómaiak nagy csatája. Aztán: Potentiánának nevét abbahagyták, Midőn Hét Kapitányt e helyen levágták, Ezek tetemérül Tetemnek hivatták, E nevet azután Tétényre forgatták. A tétényi pincék eredete összefügg a budafoki barlangok keletkezésével. A dúshatárú Tétényből hordták Óbudára mindig az eleséget. Attila öccse, Buda azután elrendelte, hogy Óbudát kössék össze Téténnyel. Az óriás Brontes vezetésével építette meg a hatalmas alagutat, melybe háború idején elrejtezhetett a nép és a városba is könnyen szállíthatták azon át az eleséget. A török időkben aztán beomlott a folyosó — Dugonics leírja a mohácsi csatavesztést és Buda bukását is ahhoz kapcsolja.24 Környéki kastélyban, Pécelen telepedtek meg a Rádayak is. Péceli kastélyában alapította Ráday Pál magyar könyvtárát, melyet fia Gedeon nagy mértékben tovább fejlesztett, örömére és segítségére az íróknak. Ráday Gedeon versei közt egy ,,Dienes” címűt találunk, mely Vergilius első eklogájának magyarosítása és „Mátyás korába” helyezése. Ebben az átköltésében gyökeresen magyar és időszerű, amikor Dienes pásztor így beszél társához: Én, Kelemen, ezelőtt Buda várát a mi helyünkkel, Amelyben fiatalb juhaimat szoktuk eladni, Esztelen, egy becsben tettem s azt véltem, egyenlők... Most látom, Buda már oly fennyen emelte fejét fel, Mint mikor a nagy tölgy alacsonyb berkekbe kitetszik25 Fekete György gróf, a septemvir: mint személynök szerezte 1749-ben fóti birtokát, ott épült kastélyában lakott nevezetes voltairiánus fia, János, — ő írta később (az 1790-es években) „A fóti lakásomról kesergő ének”-ben: így telt időm, magam lévén, Együgyü mulatásba, S bár a város közel lévén, Ritka Pestre járásban. 23 Id. m. p. 20, p. 36. 24 V. ö. Cserey Éva-Fülep Ferenc: Nagytétény műemlékei. 1957. 25 Ráday Gedeon ö. m. 1892. Olcsó Kvtár. p. 100. 13
