Krúdy Gyula Budapestje (Budapest, 1978)

III. "Urakkal és kokottokkal ismerkedtem meg…"

A Krúdy regényeiben mozgó figurák az író életének szereplői, éppen ezért a Ferenc-József-i kor társadalmának egy részét képviselik. Ismeretesek a Krády életformájából adódó színterek (az irodalom világa; szerkesztőségek és az írók kávéházai, az éjszakai élet; orfeumok, mulatók, kocsmák, szállodák, éttermek, kártyaszobák,a versenypályára lófuttatás helye),ahol találkozott legtöbbet szerepeltetett alakjaival; az élet perifériáira szorult megalázottakkal, letört egzisztenciá- jú írókkal, hírlapírókkal. Sokat tartózkodik a félvilági nők "szalon"-jaiban, nyilvánosházakban, közelről látja tehát az "utca primadonnái"-nak életét. Rájuk vonatkozó szemelvényeket A Pest-budai széphölgyek története c. fejezetben találhatunk. Mikor 18 évesen Pestre érkezett, hamarosan a Józsefvárosban telepedett meg. Itt szerezte élményeit - a józsefvárosi, ferencvárosi hentesekekel, boltosokkal kiskocsmák vendégeivel való találkozásaikor - a pesti kispolgár alakjának megformálásához.

A regényeiből kiválasztott 36 jellemképet úgy csoportosítottuk, hogy leg- feltil, ill. legelői találhatók a századelő társadalmából azok, akik ennek az időszaknak lehetőségeit élvezték, ismerték az "élet édességét", - az uralkodó osztály egyes rétegeinek képviselői. Utánuk következnek a ranglétra alacsonyabb fokán elhelyezkedő polgári, kispolgári figurák, majd azok, akiknek "társadalmi rangja tisztázhatatlan".

Sokszínű kép tárul elénk az uralkodó osztályhoz sorolható alakok jellemzését olvasva. Krúdy számtalan, pesti élettel kapcsolatos megjegyzésében utal arra, l^ogy Pesten mindenki a szerencsét kergeti "aranyásó módjára mindenki a könnyű pénzszerzésen töri a fejét." Természetes, hogy a város tele van kalandorral, svindlerrel, hamiskártyással. Az ifjú Krúdy közelről is láthatta egy karrier tetőpontját, majd megsemmisülését. Csávolszky Lajos, az Egyetértés képviselő-főszerkesztője egy időben négy fekete lovas hintóval járt, különféle üzleteiből nagy vagyont kapart össze, míg egy szép napon összeomlott minden, elúszott a hirtelen szerzett gazdagság. Fiatalkori regényének Az aranybányának hősét, Csobánc Péter képviselőt róla mintázta Krúdy. Talán a romantikus elemek ártanak az alak életteliségének, de még így is sok tipikus, a korra utaló tulajdonságot találunk a szerencsevadász képviselő alakjában. (Különösen hiteles fokról-fokra bekövetkező züllésének, majd a katasztrófa utáni gyáva, fér- fiatlan viselkedésének bemutatása.) Ugyancsak saját tapasztalatai alapján eleveníti meg több regényében egyik legkedvesebb alakját, Alvinczy Eduárd-ot. Közismert, hogy "a fejedelem" eredetije Szemere Miklós, a dúsgazdag nagyúr, az író jóakarója és pártfogója volt. Krúdy vallomásaiban aztjrja, hogy "ennek a korszaknak bálványai olyan emberek voltak, akik könnyűszerrel, játszva jutottak nagy vagyonhoz, mert hisz mindenkinek az volt a vágya... Szemere Miklós, a könnyűkezű gavallér bármely nő szerelmét megnyerhette volna a városban..."

135