Bél Mátyás: Buda város leírása 3. Buda visszavívása (Budapest, 1993)
PEST - PILIS - SOLT VÁRMEGYE. SPECIÁLIS RÉSZ. III. TAGOZAT. Rákóczi, mikor egy másik követséggel a maga pártjára akarta állítani Szejdi Ahmed budai várparancsnokot, azeredmény azonban sokkal gyászosabb volt, mint gondolta volna. A pasa ugyanis elfogatta, és bilincsbe verve a vezírhez küldte a követet, aki barbár vadságában felindulva a saját szeme láttára török módra megkorbácsoltatta, majd lefejeztette az embert. A török császár parancsba adta Szejdi Ahmednek, hogy zavarja ki Erdélyből Rákóczit, a Temesvárra száműzött Barcsait pedig helyezze vissza régebbi méltóságába. Hogy tehát ura parancsának eleget tegyen, összehívja a hadsereget, Budán, Belgrá- don és Temesvárt nagy előkészületeket tesz a háborúra. Ugyanez idő tájt Temesvárra küldött levelében Rákóczi Barcsainak keserűen (t. ) szemére veti az iránta és apja ellen elkövetett hálátlanságot és nemtelen cselekedetét, - hátha ezzel a mesterkedéssel lenézetheti és meggyűlöltetheti ezt a fölkapaszkodott embert a törökök szemében. A dolog azonban egészen másképp sült ki, mint ahogy ő gondolta. A budai pasa ugyanis, ti. Szejdi Ahmed, aki maga is paraszt fia volt, gyermekkorában útonálló, majd rabló, végül pedig azoknak a vezére volt, akik Ázsiában harcoltak a török császár ellen, s akit nem fegyverekkel, hanem azzal győztek meg, hogy vessen véget a lázadásnak, hogy méltóságot kínáltak föl néki, - ő tehát alacsony származását katonai virtussal tüntette ki, s Barcsai alacsony származásának kigúnyolása miatt éktelen haragra gerjedt, s nem tudta megállni, hogy ne használjon Rákóczi ellen egy igen-igen keserű hangvételű szidalmazó iratot. Dicsekedéssel emlékezett meg a saját alacsony származásáról is: „Az, aki másnak fölrója az alacsony származását, minden halandónál haszontalanabb. Sokkal tiszteletreméltóbb ugyanis, ha valaki alacsony sorból, a saját erejéből a magasba emelkedik, mint ha a magasból (mint ahogy Rákóczi is) bűnei miatt a mélységbe zuhan. Én, aki paraszt apóitól születtem, a saját erényemmel és tisztségemmel előztem meg szüléimét.” (u.) Ezen szavak teljesen igazak, s ha eltekintünk a dühtől, bölcshöz méltók! Van-e méltánytalanabb dolog, mint az, hogy valakit a születése miatt kigúnyoljanak, holott egy halandó sem tehet arról, hogy ilyennek vagy olyannak születik. Kiemelkedhet viszont erényével és kiváló cselekedeteivel. Helyesen mondja azokra JUVENALIS (v.) akik tele szájjal hirdetik előkelő születésüket: Inkább Thersites fia légy - s lélekben Achilles, Vulcanus kalapálta vasat forgatva kezedben, mintsem Achilles sarja, de Thersitesre hasonlíts! És lett légyen akárki az őseid elseje, nyilván pásztor volt, vagy egyéb, amit itt inkább ki se mondok. Szejdi Ahmed hadjárata Rákóczi elten. Rákóczi szemrehányása Barcsainak. Magára haragítja Áhmedct. A szerző véleménye. t. ) BETHLEN ISTVÁN, Barcsai titkára, Erdély kancellárja az Erdély története II. könyve XIII. szakaszának 99. lapján így adja elő a levél tartalmát: „Szemére vetette mindekelőtt alacsony származását, kétségkívül azért, hogy ezáltal megvessék a törökök. Azt mondta, hogy apja házának fűtője létére, akit éppen az emelt föl, nem ég a képe ura trónját birtorolni. Vagyonát, csapatait, sőt életét is az oszmán porta szolgálatába adja." Eddig ő. BARCSAI jellemét ügyesen festi WAGNER (II. könyv, 81. 1.) u. ) Uő., Erdély története, szintén a II. könyv XIII. szakaszában, a 100. lapon. v. ) A VIII. szatíra vége [269-271,274-275, Muraközy Gyula fordítása]. 49
