Bél Mátyás: Buda város leírása 3. Buda visszavívása (Budapest, 1993)
I. RÉSZ. BUDA VÁROS TÖRTÉNETE, II. IDŐSZAK. roppant károkat okozva az emberekben és a falakban. Ali kapitány méltányos viselkedése a zsitva- toroki béketárgyaláson. Megvédi a császári békebírókat a Bocskai- pártiak vádaskodásai ellen. Batthyányval együtt elintézi a vitát a határokat illetően. Az erre következő időszak jellege kedvez a budaiaknak. a lakosság közt is. A tornyot ugyanis, melyet csúcsának csonkasága miatt Csonkatoronynak hívnak a magyarok, majdnem beborították az égből aláhulló faltörmelékek, s néhány benne fogvatartott híres német foglyot is elpusztítottak. Az mentette meg a várat és a várost, hogy az innen nem nagy távolságra lévő, nagyobb befogadóképességű lőportorony sértetlen maradt a lángoktól, mert ha ebbe is belekapott volna a tűz, biztosan szétveti az egész építményt (n.). De most térjünk vissza Ali várparancsnokhoz. A férfiú kitűnt igazságosságával a zsitvatoroki békekötés során, melynek kiváló előmozdítója volt. Azonkívül ugyanis, hogy a mieink hívására (hogy társával együtt minél hamarabb jelenjék meg e kényes ügy tárgyalására kijelölt helyen), önként és a maga jószántából szívesen útra kelt, megérkezett Almásra, a török őrállás számára kijelölt mezővárosba, és a békefeltételek tárgyalása során még a mi békebíróink csodálatát is kivívta magának. Jóllehet ugyanis sértve érezte magát a mieink követelései miatt, (ugyanis makacsul visszakövetelték Egert és Kanizsát vagy legalább az egyiket), semmijeiét nem adta a lelkében megfogamzott méltatlankodásnak, s mikor a mieink megenyhültek és ő maga is lecsendesedett, nagyvonalúságról téve tanúságot, derekasan védelmezte a császáriakat a Bocskai-hívek vádaskodásai ellen. Bocskai párthívei ugyanis magánemberként is, meg a nyilvánosság előtt is azzal vádolták Althant, RUDOLF vezető békebíróját, hogy úgymond az előbbi tárgyalások során nagy mennyiségű aranyat helyezve kilátásba azt igyekeztek elérni Alinál, hogy zárja ki a magyarokat a közös békéből, és szolgáltassa ki őket a császárnak, hogy az háborúval pusztítsa el a magyarokat. Ezt a jogtalan vádat, mely éppúgy érintette őt, mint Althant, nyíltan tagadta, hogy ti. akár a római császárnak, akár magának mint békebírónak valaha is ilyen rút gondolat az eszébe jutott volna; úgyhogy bárki is volt a hamis és gonosz híresztelésnek az értelmi szerzője, a különböző népeknek ebben az ünnepélyes találkozóján rábizonyosodik a rothadt hazugság, - ő azonban Althannal együtt minden jelenlévő véleménye szerint feddhetetlen hírűnek és becsületűnek bizonyul. Miután éles viták után, de méltányos feltételekkel megkötötték a békét, Alit jelölték ki, hogy Batthyányval együtt tűzze ki a határt a két félhez tartozó falvak között, egészen Kanizsáig. Később aztán sehol nem találom, hogy említenék, - talán mert Murádnak, a pasák fejének lett a veje, és nagyobb méltóságra jutott az övéinél. LVI. § Jóllehet azt hitték, a húszéves békével helyreállítják a viszonyokat, azonban hol a török betörések, hol az erdélyi háborúk megzavarták az időket. Mindkettőbe belekeveredtek a budaiak, mivel bár otthon biztonságban voltak, a város határán kívül minden ki volt téve a rablásnak-zsákmányolásnak. Alig kezdtek el (akár a Dunán innen, akár azon túl) egy hirtelen hadjáratot, n.) KHEVENHILLER, Ferdinánd története, VI. kötet, 3075. 1. 42
