Bél Mátyás: Buda város leírása 3. Buda visszavívása (Budapest, 1993)
PEST-PILIS-SOLT VÁRMEGYE. SPECIÁLIS RÉSZ. III. TAGOZAT. Aldobrandini, a pápai segédcsapatok vezére, mégpedig egy igen kellemetlen eseménnyel. Az ugyanis, hogy Kanizsa ostromában tönkrement a hadsereg, nagy szégyenfoltot ejtett az azévi hadjáraton. Szerencsésebben járt Fehérvárnál MÁTYÁS főherceg Mercoeur hercegével. Azonkívül ugyanis, hogy rohammal bevette a várost, elkeseredett és igen veszélyes csatában szétszórta és megfutamította a törököket. Elesett Murád budai pasa is. „A budai Murád, írja ISTVÁNFFY (r.), és Mehmed Kihája, akiket a magyarok letaszítottak lovaikról, meghaltak, s fejüket (s.) gyorsan levágták." Fejüket aztán MÁTYÁS Bolházi Péternek adta át és társainak, hogy vigyék Kanizsára a táborba. Ott mint valami jeles győzelmi jelet mutogatták a törököknek, akiket, megadást követelve, hiába ostromoltak a mieink. így esett Murád halála. Hogy kit raktak a helyére utódnak, nem találom, csak azt, akit a rákövetkező, 1602. esztendőben. Azt olvassuk, hogy Haszán, a pasák feje, mikor Fehérvár visszafoglalására elindult, Budán tette meg a hadjáratához szükséges előkészületeket. Hacsaknem talán II. Murád volt, akit majd Buda szerencsétlen ostroma után említünk meg. Meghiúsul. Murád eleste a fehérvári csatában. XLIX. § Miután Haszán (nem annyira a saját bátorsága, mint inkább a mieink gyávasága miatt) visszaszerezte Székesfehérvárt, s visszafordult Belgrádba, a császáriak elhatározták, hogy végrehajtják Buda régóta tervezgetett ostromát. Az*ezévi ostromot a császár Russwurmra bízta MÁTYÁS főherceg vezetése alatt. Ő pedig, miután tudomására jutott, hogy Haszán eltávozott, a Győrnél állomásozó tábort egyenes úton Budának irányította, visszaszerezte Vácot, melyet a mieink félelmükben elhagytak volt, és a Szentendrei-szigetnél kettős hidat veretve hadseregével átkel a túlpartra. Szent Mihály arkangyal ünnepe volt, mikor a várostól látótávolságra érkeztek és megkezdték a város ostromát. Sok késedelmet jelentett a Budát és Pestet összekötő híd, melyet arról a helyről, ahol hajdan a királyi istálló, akkoriban pedig magtárak álltak, elkeseredetten védelmeztek a törökök. Tanácsot tartván tehát Russwurm elhatározza, hogy a szárazföld felől és hajókról is oly módon támadják a hidat, hogy míg ő maga a hajóscsatát vállalja magára, Schultz embereivel az őröket támadja meg. Ez a dolog olyannyira sikerült, hogy nem csak a hidat, hanem Pestet (t.) is bevették a mieink. Ákkor aztán szorosabbra vonták Buda körül az ostromgyűrűt, legelőször október 11 -én. Ahány ágyút ugyanis elhelyeztek az ütegállásokban, mindből szüntelenül lőttek, nagy károkat okozva mind a falakban, mind pedig a köz- és magánházakban. À legtöbb romot azok a tüzérek okozták, akik Mátyás és Russwurm vezetésével újabb budai ostromot határoznak el. Az ostromot a pesti híd ostromával kezdik. r. ) Uo. 799. 1., 42. s. ) ORTELIUS, Magyar történet, I. rész, 297.1., a dicséretreméltó tett szerzőjét Monsieur de Belli-nek mondja, úgyhogy franciának kellett lennie, nem magyarnak. t. ) Lapozd föl ismét Pest városának történetét e III. kötet 66. skk. lapjain, a II. fejezet VI. és VII. fejezetében. 21
