Bél Mátyás: Buda város leírása 2. A török Buda (Budapest, 1990)
Tartalomjegyzék
PEST—PILIS-SOLT VÁRMEGYE, SPECIÁLIS RÉSZ, III. TAGOZAT. Németországba és más vidékekre menekültek el, visszahívta, azzal az Ígérettel, hogy bizonyos ideig könnyít az adóterheiken. Miután a dolgokat ilyeténképpen elrendezte, Fehérvárra utazott, hogy ősi szokás szerint magához vegye az crszág jogarát, majd visszatért Budára, de rövid idő múlva el kellett hagynia. I- dő.-:őzben, míg itt az új király arról tárgyal, (noha már elkésett tervekkel), hogy elsősorban mit kellene tenni a királyi méltóság megerősítésére, I. FERENC francia királytól megérkezik a városba Antonio Rincon követ Dalmácián, Raguzán, a Rodope és a Balkán hegységen keresztül. Leveleket hozott a magyarok összességéhez, de külön-külön egyesekhez is, melyek február 5-én keltek Saint-Germaine mellett..., és Robertetto írnok írta azokat. A francia király levelekben megemlékezett arról, hogy roppant gyász sújtotta le, mikor hírül adták neki a szomorú hírt, hogy a magyar hadsereget a keresztény hit legádázabb ellensége, a török császár szétverte, a nemesség soraiban roppant pusztítást vive végbe és- ami a legnyomasztóbb volt — testvére és igen kedves rokona, LAJOS király is szerencsétlen módon elesett; ám a sok szomorúság közepette nem kevés reményt és vigasztalást jelentett neki, hogy hallotta, a magyarok nagy erőkkel s nagy lélekjelenléttel olyan fejedelmet választottak királyuknak, akinek erényei révén egyrészt honi ügyeiket is előbbre vihetik, lecsillapítván a lázongásokat, ha még lennének, másrészt könnyen meg tudják védeni a törökök betöréseitől saját határjaikat is, és az egész kereszténységet is, kinek mindig is Magyarország volt a legerősebb védőbástyája; maga részéről tehát minden igyekezetével arra buzdítja őket, hogy a királynak, honfitársuknak (hiszen annak erénye már régóta ismeretes előttük), inkább akarjanak nyugodt körülmények között engedelmeskedni, mint viszálykodás közepette egy ismeretlen s idegen királynak, és inkább akarják azt, hogy ennek jelenléte és jótéteményei díszükre legyenek, mintsemhogy egy másik, idegenben tartózkodó király szolgáinak prédájául essenek; az ő hűségük, és becsületük épp eléggé figyelmezteti őket arra, hogy nehogy úgy tűnjenek, hogy egy ilyen nagy jelentőségű ügy védelméhez hiányzik belőlük a lelkesedés, inkább, hogy híján vannak az erőnek. Már ekkor ennyire ki volt szolgáltatva Magyarország a francia mesterkedéseknek, s ez azzal végződött, hogy az osztrák uralkodóban fölszították az irigységet. A két király között Budán ünnepélyesen szövetséget kötöttek. így ír róla ISTVÁNFFY (m.):,,Később ugyanezen Rincon közvetítésével JÁNOS magyar és Ferenc francia király ünnepélyesen szövetséget kötött. KELEMEN pápa és a velencei valamint a firenzei köztársaság közvetítésével, mégpedig a németeknek nevezett Szűzanya templomában Werbőczy István, (akit a király minapában kancellárjának nevezett ki a pártja védelmében kifejtett tetteinek jutalmául), ünnepélyes formában leírva hirdette ki." Ezt végezte JÁNOS Budán, nagyobb reménységgel, mint bölcsességgel! V. § A következő évben, 1527-ben FERDINAND erős hadsereg kíséretében Magyarországra jött, hogy vetélytársát elűzve elfoglalja a királyi méltóság csúcsát, melyet a nádor és akik vele tartottak, átjátszottak neki. m.) IX. könyv, 136.1., 38. 43 I Már beiktatása u- tán itt hallgatja. meg I. Ferenc francia király követét. A magyaroknak hozott levelének foglalata. A franciával, Kelemen pápával, a velenceiekkel és a firenzeiekkel Budán ekkor kötött szövetség. Ferdinánd bejövetele Magyarországra.
