Bél Mátyás: Buda város leírása 2. A török Buda (Budapest, 1990)
Tartalomjegyzék
PEST-PILIS-SOLT VÁRMEGYE, SPECIÁLIS RÉSZ, III. TAGOZAT. a fölszerelés összegyűjtésében megmutatkozó lelkesedése. 106. § Kijelölik a döntő támadás napját. Ennek rendje. A kihirdetett rohamot a Bajor kérésére elhalasztják. Strattman kancellár a táborba érkezik. Nem mindenki fogadja lelkesen. Az utolsó parancsok a rohamra. 107. § A megadott jelre elkezdődött a döntő támadás. Wagner leírása az ostromról. 108. § A város bevételének híre bejárja a keresztény világot. A Budára bevonuló vezérek kegyessége és elővigyázatossága. Az elfoglalt város szomorú kinézete. A foglyok vadsága. Csonkabég szerencséje. Abdi eleste Priamuséhoz hasonlít. 109. § A törökök gyásza a város elvesztése miatt. Babonás könyörgéseik. A szultán jámborsága. A császáriak tervei arról, hogy még u- gyanezen az őszön folytassák a háborút. Buda megszállása után megosztják a hadsereget. I. § Most a város gyászos korszakának elbeszélésébe fogunk, ti. BARBÁR korszakát írjuk le. Azért nevezzük így, mert a város másfél évszázadon át a török zsarnokság fogságában sínylődött. A város eme szerencsétlenségének Belgrád eleste volt az előjátéka. Belgrád elfoglalása ugyanis arra ösztökélte a zsarnokot, hogy tovább haladjon, s ezzel megvalósítsa őrült s vérgőzös tervekkel teli szándékait a kereszténység nagy romlására. Itt közöljük ennek az istentelen embernek a levelét (a.), mely telve van dölyffel, kegyetlenséggel és istenkáromlással, melyet Belgrád elfoglalása után írt. Az olvasók előtt világos lesz, hogy milyen roppant vadállattal kellett Lajosnak s Magyarországnak fölvenni a harcot a kereszténység védelmében. A következőképpen hangzik': ,yi törökök CSÁSZÁRA, a görögök császára és Mohammed felsége fia és a samaritánusok királya, az elámiták királya, Perzsia királya, a moábiták királya, Egyiptom királya és a három folyó őre, a paradicsom földjének elöljárója és a Megfeszített sírjának védelmezője, napkeltétől napnyugtáig a királyok Királya és az uraknak ura, minden fejedelmek fejedelme, Istennek, a Seregek Urának és a jordáni Mohamednek unokája és tanácsosuk, és a keresztény hit üldözője LAJOSNAK, Magyarország felséges fejedelem urának. BENSGEMUTH, a törökök fejedelme üdvözöl téged, s már most tudd meg, míg barátságunk ideje engedi, hogy rögtön megérkezésünkkor elfoglaltuk határaidat, s ha vélünk háborúba akarsz bocsátkozni, aminthogy arról értesültünk: — ha nem tudnád, már a földkerekség felét hatalmunk alá vetettük. S mivel így határoztam, és így akarom, a világ egyik végétől a másik végéig akarom kiterjeszteni a határaimat; Miért mondjuk azt, hogy barbár korszak? Ennek előjátékén. Szolimán Lajosnak írt döly- fős levele. a.) Egykorú iratokból kölcsönöztem, Lajos válaszával együtt. 31
