Bél Mátyás: Buda város leírása 2. A török Buda (Budapest, 1990)
Tartalomjegyzék
I. RÉSZ. BUDA VÁROS TÖRTÉNETE, II. IDŐSZAK. Rusztem. Arszlán. Ennek sorsa. Miről híres Musztafa? Parancsnoksága első ténykedéseként Szolimán parancsára fölmentő sereggel sietett a Lengyelországból visszatérő Petrovics segítségére. Izabella pártját annál kitartóbban támogatta, minél inkább érdekében volt a törököknek, hogy Erdélyt a különböző pártérdekek révén megosszák, és megerősítsék azokat a magyarokat, akik szembeszálltak FERDINÁNDDAL. Kászimot az ifjabb Rusztem követte a parancsnokságban, de nem volt sok szerencséje. A füleki várőrséggel s a mindenhonnan összeszedett segítőcsapatokkal együtt megtámadta ugyanis Szikszót, ezt a nem szegény mezővárost, (q.) de csak annyit ért el, hogy távollétében majdnem az egész hadsereget elveszítette. Ezt követően az 1562-es évnél említik a budai parancsnokok között az ifjabb Ibra- himot, (r.) aki arról nevezetes, hogy segítségére volt János Zsigmondnak szatmári ténykedésében. Innen visszatérőben a Budán kitört járvány őt is elragadta, s ezzel helyet adott Arszlánnak (s.), aki igen elszánt férfiú volt és kiválóan ténykedett a budaiak érdekében. Szolimán parancsára (t.) ugyanis fallal erősítette meg a betörések erejének feltartására. Az, ha nem is túl erős, de megfelelő volt. Jelleméről egyedülálló bizonyságot adott I. FERDINAND halála után. Gyakori követküldéssel és levelekkel kérte számon az új császártól, MIKSÁTÓL (u.) a békefeltételeknek megfelelően küldendő ajándékokat, melyeket az véletlenül vagy szántszándékkal elhanyagolt. Szerencsésebb volt a háborúk szításában, mint a hadviselésben, mint azt megtudhatjuk IST- VÁNFFYTÓL (v.) Palota és Veszprém meghiúsult ostromával kapcsolatban. Ez az eset nem csak szégyent hozott Arszlánra, hanem a vesztét is okozta. A- zonkívül ugyanis, hogy leváltották a budai parancsnokságból, Mehmedet nevezték ki a helyére azzal a megbízatással, hogy Arszlánt fojtsa meg és így torolja meg a kihasználatlanul hagyott háborús lehetőséget. Arszlán azonban Szolimán táborába menekült abban a reményben, hogy így gondoskodik méltóságáról és életéről, de csak a rá készen váró halált találta meg. Ez áll IST- VÁNFFYNÁL: ,,A táborba érkezett a szerencsétlen ARSZLÁN, akinek az volt a vétke, hogy rosszul intézte a dolgát Palotánál és Veszprémnél, és hogy helytelen volt a felderítés. Megtagadták azonban tőle mind a belépést, mind a beszélgetést, és Szolimán éktelen haragra gerjedve a fővezéri sátor előtt azon nyomban megölette " Mehmed pasa nagy tekintélynek örvendett mind Szoli- mánnál, mind pedig annak fiánál, Szelimnél. Öt Musztafa követte (y.J. Híressé teszik egyéb betörései mellett a kékkői és a divényi ostrom, melyet Balázs oly rosszkor jött csalárdsága (z.) csak siettetett a keresztények igen nagy kárára. ,,Musztafa pasa, írja, aki már azelőtt is olthatatlan gyűlölettel viseltetett Balázs iránt, fájlalva, hogy ez csellel az életére tört és becsapta, elkeseredett haragjában s gyűlöletében elhatározta, hogy megtorolja Balázs gaztettét, s kifüstöli a várából. Majd a végvári őrségből hadat gyűjtött s az ostromot Ali bégre, a fehérvári parancsnokra bízta, akit a színe miatt Feketének hívtak, s így q. ) Olvasd el az említett írót, XX.könyv,388.1., 46. r. ) Ugyanőnála, XXI.könyv, 413.1.,1. s) Uő. 418.1., 37. t. ) 1STVÁNFFY, XXXI.könyv, 733.1., 26. u. ) XXII. könyv, 438.1., 49. v. ) Ugyanazon könyv, 464.1., 7. X.) XXIII.könyv, 472.1., 9. y. ) XXIV.könyv, 522.1., 17. z. ) XXV.könyv, 545.1. skk. Musztafa éberségének teljes tanúbizonyságát adta, mint olvasható a XXV. könyvben 554.1., 47.
