Bél Mátyás: Buda város leírása 2. A török Buda (Budapest, 1990)
Tartalomjegyzék
I. RÉSZ. BUDA VÁROS TÖRTÉNETE, II. IDŐSZAK. Budát új védőművekkel erősíti meg. Megházasodik. A feleség: Izabella, Zsigmond lengyel király leánya. Az esküvőt Székesfehérvárott és Budán tartotta. neki, mégpedig sokkal jobban, semmint azt a barbároknál remélni lehetett volna. Sérelmét János bepanaszolta a római pápánál s a francia királynál, hogy ti. legtitkosabb terveiket Ferdinánd követe Bizáncban kiszellőztette. Kezdett a szerződéstől is elidegenedni, mindenesetre míg élt, nem lehetett rábírni arra, hogy nyilvánosságra hozza a Váradon aláírt békefeltételeket. Míg ezek történtek, János belefogott, hogy Budát új védőművekkel erősítse meg, (különösen azon a részen, amelyet a királyi palota foglalt el), hogy az nagyobb biztonságot is nyújtson a királynak, s ha ostrom szakadna a nyakába, távol tudja tartani az ellenség nyomását. Bástyákat emeltek, körben sáncokat húztak, ostromkarókat vertek le, s rövid idő alatt kívülről más képet öltött a vár. Még ma is állanak az ebből a munkából fennmaradt falak; „Attila és Buda fejéről” híresek, melyeket János beléjük építtetett. Egy meggyökeresedett tévedéstől hagyta magát félrevezettetni, amennyiben, a történelem tanúságával ellentétesen, e- zekkel az emlékekkel igyekezett őket megtenni a város és a vár alapítóinak. Helyesen hja TIMON (l): „János király, I. Ferdinánd vetélytársa, a helyet megerősítve, a közvélekedéstől félrevezettetve, úgymond ATTILA és BUDA fejét a mai Jézus-társasági templom mellett fekvő bástyába kitét ette." Még nem fejezte be az elkezdett munkát, mikor övéinek sürgetésére elkezdett foglalkozni a házasodás gondolatával. Munkánk kereteibe nem fér bele, hogy kifejtsük ezen ügy lefolyását. BETHLEN FARKAS (m.) részletesen leírta, többi dolgaihoz hasonlóan, erdélyi kútfők alapján. Elég arra emlékeztetni, hogy a feleség Izabella, Zsigmond lengyel király leánya volt, akit annak Bonna Sforza szült. Igen csinos volt, s az ítélőképessége, akár csak egy férfié. Szeretetreméltóvá tette erkölcseinek komolysága éppúgy, mint olaszos humora és lengyel bája. A házasságközvetítő Brodarics és Werbőczy volt, amaz váci püspök, emez pedig a királyi kancellár. Jegygyűrűkkel és jegyajándékkal megerősített hűségesküvel tértek vissza. Haladék nélkül újra el is küldték Brodaricsot, Perényi Pétert és homonnai Drugeth Istvánt, hogy hozzák magukkal a menyasszonyt. Először tehát Kassára, innen pedig sietősen és igen-igen nagyszerű pompával Budára érkeztek. Három napot szántak pihenésre. A király eközben Székesfehérvárott várta érkezésüket, hogy így a lakodalmat egyszersmind a koronázási szertartásokkal is kitüntesse. Fehérvár mezején néhány török készítésű sátrat emeltek, Szolimán s Ibrahim ajándékait. Ezekben fogadta JÁNOS a menyasz- szonyt, majd a kézfogó és a nyájas, de nem túl hosszú társalgás után a városba vezette. Az esküvőt a tavaszi böjtöt megelőző vasárnap tartották, s még aznap a királynőt is megkoronázták a hazai szokások szerint. A lakodalmi vacsora u- tán az ünnepség további részeit Budán tartották. Ide visszatérve szokás szerint több napot töltöttek lakomával, tánccal s játékokkal, s mindent megtettek a pompa emelésére. Egyébként nevezetessé tette még az esküvőt Perényi Péternek újbóli átpártolása Ferdinándhoz. Az ünnepségen résztvett Serédy Gáspár a rómaiak királyának nevében, l. j Az Új összefoglalásban, az 1267. évnél, a 99.lapon. m. ) Történet, Il.könyv, 94.1 .skk. 120
