Bél Mátyás: Buda város leírása 2. A török Buda (Budapest, 1990)
Tartalomjegyzék
PEST—PILIS-SOLT VÁRMEGYE, SPECIÁLIS RÉSZ. III. TAGOZAT. érzületét vegye tekintetbe, ne a cselekvési lehetőségét, amelynek nagy részét balszerencsés sorsa köti le.” Ezt írta Budán a király és a zsarnok köny- nyen megengesztelődött, mivel őt magát nagyobb ügyek tartották távol. Czibak megölése Laski fejére is veszélyt zúdított, majdnem végzeteset. Azzal gyanúsították, s nem is alaptalanul, hogy tudomása volt e főember megöléséről, s emiatt majdnem ugyanolyan fölzúdulás támadt ellene, mint Gritti ellen. Ezért tehát, akár hogy tényleg megbüntesse ezt az embert, mint ahogy ISTVÁNFFY (b.) értékeli, akár, hogy eltüntesse a feldühödött tömeg elől, más ügyben Budára hívatta és bilincsbe verette. Ezt állítja BETHLEN (c.). Amint őrizetbe vették,három férfiút menesztettek hozzá a titkos tanácsból, hogy elgyötört lelkét megvigasztalják. Megparancsolta, hogy mondják el néki, hogy ,,a király bevallja, az ő jószolgálata révén kapta vissza az országot s hazáját, ezért rendkívüli szolgálatot tett néki, ami az idő múlásával sem lehet a feledés homályát borítani, sőt inkább minden módon ki kell mutatni a hálát emiatt. Ennek a szigornak a vétkét inkább az időnek kell tulajdonítania, mint a királynak, aki mindig idegenkedett minden kegyetlenségtől és embertelenségtől, még azok iránt is, akik büntetést érdemelnének. Ugyanígy mindig is visszaborzadt a hálátlanság bűnétől azokkal szemben, akik nagy érdemeket szereztek, mint ahogy ezt nagyon világosan tudja maga Laski is. Legyen arról meggyőződve, hogy az ország ügye, mely igen nagy veszélyben forog egy ember meggyilkolása miatt, nem pedig valami sértődés kény szerit et te a királyt egy időre arra, hogy megvonja tőle kegyelmességét. Bátorítsa az a biztos remény, hogy a király rövidesen helyrehozza ezt a kényelmetlenséget. Higgye el, hogy a királynak iránta a jövőben is változatlan jóakarata az ő vagyonának s méltóságainak gyarapodását fogja munkálni.” Ezek a tragédiák történtek ekkortájt Budán. íaskit mentegeti a kiváló kortárs író, GIOVIO. Azt állítja, hogy Czibak megöléséről nem volt tudomása, s nem is vett benne részt. Félek, nem légből kapottan írja-e le, hogy kínzás hatására kényszerült arra, hogy elmondja Gritti terveit. Csökkentette a veszélyt Zsigmond lengyel királynak, valamint Matej Tarnówskynak a Laski ügyében történt közbejárása (e.), mert szabadon is engedték és bőkezűen meg is ajándékozták. Laski fogsága szintén Czibak megölése miatt. Hogyan vigasztalta meg őt János. Szabadon engedik. XXI. § Ezután már soha nem sikerült Laskit megnyerni JÁNOS pártjára, sőt, átállt FERDINÁNDHOZ, s mindent kiteregetett, amit tudott, — akár szándékosan, akár bosszúvágyból. Ezek végeztével JÁNOS újólag Váradra távozott, hogy határait a saját főparancsnoksága alatt megvédelmezze a Ferdi- nánd-pártiak betöréseitől. S nem csekély zavargás támadt Magyarország felső vidékein, míg végül Szapolyai követei Laski átáll Ferdinánd pártjába. János ismét Váradra távozik. b. ) I.h. 201.1,9. c. ) Ugyanazon könyv 74.1. d. ) A XXXII. könyv végén. e. ) El kell olvasni BETHLENT, i.h. 75.1 .skk., ahol elmeséli Franciaország és Lengyelország királyainak LASKI ügyében vállalt panasztételeit. Vö. ISTVÁNFFY, XII. könyv, 201.1. és ZERMEGH, II. könyv. 115
