Bél Mátyás: Buda város leírása 1. A kezdetektől Mohácsig (Budapest, 1987)
Új-Buda
PEST—PILIS-SOLT VÁRMEGYE, SPECIÁLIS RÉSZ, III. TAGOZAT. a 1404-ben hunyt el, abban a bullában, melyben megerősítette a megyés püspökök joghatósága alól kivett és az esztergomi érsek (akkor Demeter bíboros) alá rendelt pre'postságokat, apátságokat és plébániákat, világosan megemlíti többet közt a Buda mezővárosai, másképpen pestújhegyi Szent Gellért templomot, pápasága 11. évében, azaz Krisztus születése után 1401-ben, ZSIGMOND uralkodása alatt. Mindezt II. PIUS 1464-ben jóváhagyta, és az ő szavai is megőrizték még Pestújhegy említését: „A Boldogságos Szűz Mária, Szent Mária Magdolna temploma Buda mezővárosában, másként Pestúj hegyen: Szent Péter és Szent Gellért temploma a váraljában.” (g.) Nagyon helyesen figyelmeztet TIMON, mikor ezeket idézi: ,,A római Kúria mezővárosnak nevez minden várost, még ha főváros is, melynek nincs püspöke.”: így akarta ugyanis kiköszörülni a csorbát, hogy mindkét pápa mezővárosnak nevezte Budát, pedig királyi város volt. III. § Itt jegyzünk meg egy érdekességet. Kun LÁSZLÓ, IV. Bélának V. Istvántól származó unokája túl szabados életmódjával nem csak a magyarok, de a római pápa felháborodását is kihívta maga ellen. Elküldték tehát a Szentszék követeként a termői Fülöpöt, hogy térítse le a paráznaság útjáról; mikor azonban sem szép szóval, sem keményebb dorgálással semmire nem ment a kun nőcskék csábításába belefeledkezett királynál, Budán zsinatot tartott, megfenyegette a kiátkozás villámaival, s a királyt és bűntársait eltiltotta a szentségektől és a keresztényekkel való érintkezéstől. Bár az írók (h.) megemlítik ezt az egyházi büntetést, a zsinatról hallgatnak. Ezért tehát egyrészt, hogy a város hírességét előmozdítsuk, másrészt, hogy közreadjuk az általában ismeretlen kánonokat, felidézzük a megbízható szerzők megörökítette eseményt. A teljes budai zsinatot először ODORICUS RAYNAL- DUS (i.) adta ki egy vatikáni és egy vallicellanoi kéziratos kódexből. A kánonokat összefoglalta ALEXANDER NATALIS s most az ő munkáját idézzük: „1279- ben”, írja, „a fermoi Fülöp püspök , a Szentszék követe Magyarországon, Lengyel- országban, Dalmáciában, Horvátországban, Rámában, Szerbiában, Ladomériában, Galíciában, Kunországban, országos zsinatot tartott Buda várában, a veszprémi egyházmegyében, szeptember 14-én, ahol is 69 kánont adtak ki. Az /., II., Ill, V., VII., VIII., XI. és XII. az egyháznagyok és minden klerikus öltözékéről, életviteléről s tisztességéről rendelkezik. g. ) Mindkét bullát megtaláljuk a Pázmányáéit zsinat III. függelékében, 136.1.skk. h. ) THURÓCZI, II. része a Krónikának, LXXX.fejezet, 191. BONFINI, Il.decas, VfflJcönyv, 305.1. i. ) Az Egyházi történet XIV. kötetének végén. k.) Az ó- és újszövetségi egyháztörténet, VII. kötet, VI. fejezet, XXXV.cikkely, 186b.l., Párizs, 1714.fólió. ALEXANDER a párizsi domonkos rendtartomány provinciálisa és a párizsi egyetem teológiai karának doktora és professzora volt. A budai zsinat: ennek oka. A kánonok összefoglalása. 69
