Bél Mátyás: Buda város leírása 1. A kezdetektől Mohácsig (Budapest, 1987)
Óbuda
I. RÉSZ. A PILISI JÁRÁSRÓL, KÜLÖNÖSÉN ÓBUDÁRÓL. Ki hozta be a Domonkos-rendet Budára? Kiknek adták át Fehér Mária kápolnáját? szerette; a várossal szemben lévő szigeten (z.) szintén sok egyházi és világi épületet emeltek. Nem tudom eldönteni, ő-e vagy atyja, Jeruzsálemi ANDRÁS telepítette Budára a domonkosokat, akik a SZENT MIKLÓS-templomot és a kolostort építették. Kronológiai számítások alapján ANDRÁSNAK kell tulajdonítanunk, mivel 1254-re már úgy megerősödött a kolostor, hogy itt tarthatták a rend gyűlését. Hogy pedig abban az időben Magyarország teljesen kifosztva állt, csak az nem ismeri, aki előtt ismeretlen a tatárdúlás, mely egy évtizeddel azelőtt teljesen tönkretette az országot. így aztán nehéz lenne BÉLÁRA visszavezetni a domonkosok betelepítését, hacsak nem azt gondoljuk, hogy az 1240 előtt behozott rend annyira megnövekedett, hogy át tudta vészelni a tatárok pusztításait is. Ezek az istentelen gonosztévők ugyanis tönkretették Óbudát; Új-Buda pedig ismeretlen volt — mint alább olvashatjuk. Nem igazít el SIGISMUNDUS FERRARIUS, a Domonkos-rend történetének leírója sem, akit máshol már dicsérve említettük. ,,A budai konvent”, íija, „híres volt a rendtartományban a királyi palota és a főiskola miatt. Itt tartották a rend nagykáptalanát 1254-ben HUMBERTUS de Romanis, akkor választott általános rendfőnök helyettes alatt. Még ma is látható a SZENT MIKLÓS- templom - az istentelen törökök lóistállót csináltak belőle, ahogy a városbeliektől hallottam.” Később bővebben kifejti (b.), amit itt a. főiskoláról mondott: ,,A magyarországi rendtartományban Buda királyi városában sokáig virágzott a kon- venthez csatolt főiskola, ahol a híres rendfönök, Petrus Niger, A tomisták pajzsa szerzője 1481-ben igazgatóként avagy a főiskola vezetőjeként tevékenykedett. Mikor pedig valamivel később elhelyezték innen, Thomas Vius Caietanus rendfőnök testvér parancsára ugyanide visszahívták.” Ezt találtam a prédikálórendiek konvertjéről. A ferences rendnek is volt itt kolostora, de a várost ért pusztítások még a nyomát is régen eltörölték. NAGY KÁROLY föntebb említett Fehér Mária- templomáról ezt írta THURÓCZI LÁSZLÓ (c.):,, Ugyanezen rendnek (ti. a pálosokról beszélt) másik háza FEHÉR MÁRIÁNÁL (d.) látható. Nincs messze Óbudától, ott, ahol Sicambria romjait mutogatják, közelebb a hegyekhez, de még a síkságon, ahol mint mondják, NAGY KÁROLY 803-ban!! fölépítette Magyarország első templomát az ISTEN szülőnek. Ezt egészen MÁTYÁS idejéig gondozták bizonyos papok, de mivel a nép várakozásainak nem feleltek meg, sőt nem volt teljesen tiszta az életük (erről panaszkodik az 1479-ben, Keresztelő Szent János ünnepe előtti kedden SIXTUS IV. pápához írott királyi z.) A krónikák megemlítik, hogy itt hányt el BÉLA. Lásd THURÓCZI, II. rész, LXXVI. fejezet, 78.1. a. ) A prédikálórendiek magyarországi rendtartománya, IV. rész (egyetlen könyvből áll), II. fejezet, 511-512 J. b. ) I.h., III. fejezet. 540J. c. ) Nyugat-Magyarország, 54.1. d. ) Olvashatjuk, hogy a templomosok is letelepedtek: hogy igaz-e? Van miért kételkednem. Egyébként a királyi temetkezések is híressé tették Óbudát. Itt tették sírba ugyanis IV. Béla fiát, ISTVÁNT és velencei ANDRÁST is. 42
