Bél Mátyás: Buda város leírása 1. A kezdetektől Mohácsig (Budapest, 1987)
Óbuda
a fiatalabbé. Az avar királyi székhely egészen a magyarok bejöveteléig megszűnik létezni. A magyar krónikák üres fecsegése. I. RÉSZ. A PILISI JÁRÁSRÓL, KÜLÖNÖSEN ÓBUDÁRÓL. gyanánt meg is kapta és hazatérhetett.” így INCHOFER. Nem volt azonban hosz- szú az az időszak, míg a kagán új székhelyén uralkodhatott, — ha a most említett írót követjük, aki az elmesélt dolgot 8-8-ra teszi. ,,A KAGÁN”, írja, ,,809-ben visszatért Magyarországra, s csak néhány hónapig, hogy azt ne mondjam, hétig élt még, és SABARIÁBAN jámbor módon elhunyt.” Hosszabb ideig kellett azonban itt székelnie, ha elfogadjuk ADELMUSTY/J, aki azt írja, hogy a kagán 805-ben kérte Károly tói ezt a székhelyet, különben ugyanis azzal kellene számolnunk, hogy alig 5 évet húzott itt ki. Theodorus után a fiatalabb kagán következett — az idősebbnek vagy fia vagy vérrokona —, szintén NAGY KÁROLY pártfogásával, ahogy a Fuldai krónikában olvassuk:,,Theodorus nem sokkal később elhalálozott, és a császár a kagánnak, aki követek útján kérte tőle, azt a régi méltóságot engedélyezte, mely a kagánt az ősi hun szokások szerint megillette.” Azt hiszen, megtartotta székhelyéül Sabariát is, melyet az idősebb kagán hun-avar nyelven - ami valójában a magyar — Szombathelynek azaz ’a nyugalom helyének’ nevezett el: a magyarok ugyanis szombatnak mondják (m.) a 6. napot, ez pedig, a héber szó jelentését véve alapul, ’nyugalmat jelent, amit úgy kívánt a kagán avagy Theodorus. Egyébként a fiatalabb kagán is rövid ideig élvezhette székhelyét, hiszen 810-ben eltávozott az élők sorából. IX. § Nem volt ezután már több hun-avar király, ezért nem volt többé királyi palotájuk sem: Buda minden bizonnyal teljesen eltűnt, míg aztán kb. hetven év múlva visszaszerezték ősi székhelyüket a magyarok, akiket egyrészt Leo keleti, másrészt Arnulf nyugati császár hívott; amaz a bulgárok, ez a morvák ellen. Mindezt nagyon részletesen elmesélik a magyar krónikák, de most nem áll módunkban szám- bavenni őket. Mindenesetre a magyarok Pannóniába való harmadik bejövetelének sem okairól, sem lefolyásáról nem számolnak be. Amit a hét vezérről elmondanak, teljes egészében kétes hitelű. Szükséges volt azonban az utókornak megmutatni, hogy a magyarok nem azért indultak el ősi földjükről, hogy raboljanak, hanem a császárok törvényes zsolddal hítták őket, hogy segítségükre legyenek. l. ) A NAGY KÁROLY tetteiről írott évkönyvekben, melyeket PITHOU adott ki. PETER LAMBECK (A bécsi császári könyvtárról írott értekezések, II. könyv, 348.1.) szintén 805-re teszi, de nála nyilvánvaló tévedéssel Chaganus helyett Capcanus áll. m. ) Nem tagadjuk, hogy a régi magyarok többnyire szombaton tartották a vásárokat. így tehát a szombat szó ugyanazt jelentette nekik, mint a vásár, s Szombathely mintha csak 'vásárhely’ lett volna. Nem mond ellene föltevésünknek az sem, hogy a szombat szó eredeti jelentése a 'nyugalom' volt, így a 'vásár' jelentést helytelenül értették rá. Később aztán, hogy a mezőgazdasági munkákat ne hátráltassák, a „Nap napjá”-ra tették a kereskedést azok a régi emberek, s e nap maga is a vásárokról kapta a vasárnap nevet, ami annyit tesz, mint ha azt mondanád: 'a vásár napja’. A „vásár” szó pedig azt jelenti: ’vas-ár’ azaz a 'vas ára' vagy 'vásárlása', mégpedig azt hiszem azért, mert azok a régi magyar vason kívül semmit nem vásároltak: minden más fölszerelést sárból és fából otthon készítettek. 34
