Bél Mátyás: Buda város leírása 1. A kezdetektől Mohácsig (Budapest, 1987)
Óbuda
PEST-PILIS-SOLT VÁRMEGYE, SPECIÁLIS RÉSZ, III. TAGOZAT. V. §. Buda neve eltűnt, sőt talán még a város nyoma is, míg végül az avarok, egy hun nép foglalta el Pannóniát. Királyaikat KAGÁNOKNAK nevezték (a.), nem any- nyira nemzetségnévként, mint inkább méltóságnévként. Kelet s nyugat felől is sok küzdelmet kellett vívniuk, székhelyük Pannonia középső részén volt. Egyes szakértők, akik ezzel a sok felforduláson átment korral foglalkoznak, igyekeztek meggyőzni, hogy az avarok királyának székhelye Buda volt, de csak fenntartással adtam hitelt nékik, mivel az avarok dolgait írásba foglaló szerzőknél sohasem bukkanok Buda nevére. Annyi bizonyos, hogy az őrséggel együtt olyan helyre volt szükségük a letelepedésre, mely biztonságos otthont nyújtott s alkalmas volt arra, hogy hol ezt, hol azt az ellenséget űzhessék el vagy támadhassák meg. Szemmel kellett tartani továbbá a Dunát, nehogy innen is valami veszély leselkedjék rájuk; leginkább mert azok, akiket az Ister védelmére állítottak a rómaiak, nem hagytak föl azzal, hogy a szlávoknak — az avarok korábbi szövetségeseinek, majd adófizetőinek - kellemetlenkedjenek. E célra, valljuk be, nem választhattak volna Budánál alkalmasabb helyet, mivel az egyik oldalról hegyek koszorúzzák, a másik oldalon egy nagy folyó veszi körül, s közel azonos távolságra feküdt Moesiától, Illy- ricumtól és Noricumtól. Mégis, gyanítom, hogy azidőtájt Buda neve teljesen ismeretlen volt, mivel az előbbi hunokkal együtt tökéletes feledésbe ment. Ha mindez biztos lenne és nincs meg benne a kétség kockázata, Buda híre még világ- raszólóbb lenne, mint Attila idejében, — nem is annyira az ekkor történt dolgok nagysága, hanem inkább a hosszú idő miatt, ugyanis 564-től NAGY KÁROLY háborújáig 230 év telt el. AVENTINUS (b.) — szemmelláthatólag eltúlozva a számot — azt írja, hogy az avarok a földkerekség rablói voltak 300 éven keresztül. E háború leírása során EINHARD (c.) megemlíti a királyi palotát, de név nélkül „Hogy (ebben a háborúban) hány csatát vívtak, mennyi vér folyt, az tanúsítja, hogy Pannonia teljesen kihalt, s az a hely, ahol a kagán palotája állt, olyan elhagyatott lett, hogy emberi lakóhelynek még a nyoma sem látszik benne. A hunok egész nemessége elpusztult ebben a háborúban, dicsőségük teljesen lehanyatlott, minden pénzt és a hosszú idők alatt fölhalmozott kincseket elrabolták tőlük”. Nem tudjuk eléggé fájlalni, hogy sem e történetíró nem közölte a királyi székhely nevét, sem AVENTINUS, aki szinte kimásolta Einhardot. BONFINI (d.) merészen Sicambriát vagy Óbudát nevezi meg, és Buda neve feledésbe merült Vajon az avarok a várossal együtt használatba vették-e? A szerző feltételezései E kor írói előtt ismeretlen Buda neve. Einhard sem nevezi meg A magyar krónikák azonban az avar háború leírásakor megemlítik. a. ) Hogy mit jelent a KAGÁN név, és milyen forrásból ered, nagyszerűen kifejti OTROKOCSI FÓRIS FERENC, A magyarok eredetéről szóló művében, I. rész, V. fejezet, § XVII, 169.1.: ebben a fejezetben az avarok dolgait választékos nyelvezetű és gondos összefoglalásban mondja el. b. ) Bajor évkönyvek, IV. könyv, 249 J.skk., ahol e háború történetét leírja. Bázel 1580. c. ) A NAGY KÁROLY történetében. Francia történetírók II. kötet, 98.1. Párizs 1636. d. ) I. decas, IX. könyv, 141.1. 29 és BONFINI nyomán mások is: INCHOFER, Egyháztörténeti évkönyv, a 830. évhez, 12J.skk.: IOHANN LUDWIG SCHÖNLEBEN, Krajna évkönyvei, III. rész, ugyanehhez az évhez, 397.1.B. Mindenesetre e kor írói egy mukkot sem szólnak Budáról. 25
