Bél Mátyás: Buda város leírása 1. A kezdetektől Mohácsig (Budapest, 1987)
Óbuda
PEST-PILIS-SOLT VÁRMEGYE, SPECIÁLIS RÉSZ, III. TAGOZAT. és szemből néz át Budára. I21 stb. Nem akarnék az indusokig elkóborolni, hogy onnan eredeztessem a város nevét. Azt hiszem ugyanis, hogy Buddháról, ama bölcs férfiúról még csak nem álmodtak Buda alapítói. Természetesen erre az erőltetett következtetésre nem annyira a dolog valószínű volta miatt jutott Galeotto — mert hisz nem az -, mint inkább azért, mert szinte illetlenül hízelegni igyekezett MÁTYÁSNAK, majd utána a fattyú JÁNOSNAK. A szerémségi Budalia (r.) vagy ahogy ORTELIUS szívesebben íija: Bubalia falunak vagy városnak, DECIUS császár szülőföldjének viszont semmi köze a mi Budánkhoz, különösen ha Buba- liát olvasol, ahonnan Pannonia Bubalia vette a nevét. III. § Már azt gondoltam, hogy kivergődtem a föltevések hálójából, amikor újra eszembe jutott a város német elnevezése. Offennak mondják, vagy egy f-fel Ofennak. A legjobb tudósok is a mészégető kemencékről eredeztetik a szót. Tudomásom szerint OLÁH MIKLÓS (t.) volt ennek az eredeztetésnek a szerzője. ,,Buda meggyilkolása után”, írja, „Attila parancsba adja, hogy azt a várat mindenki Attila nevéről nevezze, és Budát töröljék ki az emlékezetükből. A parancsot azonban a legtöbben nem tartották be, hiszen amilyen az ember, inkább hajlik a tiltott dolgokra. A magyarok a várat és a várost is jelenleg Budának hívják, a németek viszont hol Ezelburgnak (u.) (azaz Attila várának), hol pedig a hajdan itt működő mészégető kemencékről Offennak nevezik. Ebből eléggé nyilvánvaló, hogy a németek, akiket a magyarok háborúban tettek alattvalóikká, abban az időben is jobban hallgattak Attila szavára. ” Jónak láttuk, hogy a helyet teljes egészében közöljük, hogy mindkét jelentés indokai világosak legyenek. S valóban tudomásunkra is jutott, hogy a polgárok meg is figyeltek ilyesféle kemencemaradványokat, mikor a házak alapjának vagy pincéknek az ásásakor mélyebbre hatolnak. Mindez valamelyest emez elnevezés mellett szól. Vannak, akiknek egészen sajátos a nézetük e nevet illetően. STOCKER LŐRINC (v.), a jóhírű budai orvos szavait idézzük: ,,A név eredete”, úja, „vita tárgya a történetírók között. Néhányan ORTELIUS fölélesztésével (x.) a német „Offen” etymonból származtatják, azaz a hajdanában ezen a helyen gyakori mészégető kemencékből. Másképp tartja Salomon Schweiger, aki amellett kardoskodik útleírásában, hogy a III. Henrik idejében Magyarországon uralkodó Óva királyról nevezték el a várost OFENNAK vagy inkább OVENNAK.” Ha ez így van, sokkal újabb keletű a város neve, mint azt általánosan hiszik. Nem tudom viszont, hogy Honnan ered a német elnevezés? Oláh véleménye: ő a mészégető kemencékről vezeti le. Mások véleménye. [2 ] Kardos László fordítása. r. j Lásd CELLARIUS Az ókori világ ismertetése c. művét, II. könyv, VIII. fejezet, 561. skk. 1. s. ) EUTROPIUS, IX. könyv, IV. fejezet, 229J., CELLARIUS kiadásában. t. ) Az ATTILA c. mű XII. fejezetében, 880.1. (Bonfini függelékében). u. ) A magyarok az Attila szót Etelének ejtették, innen a német Etzel. v. ) A BUDAI HÉVIZEK LEÍRÁSA, VII. fejezet, 1., 44J. Ez a könyv, melyet igen érdemes elolvasni, Augsburgban, 1721-ben négyrét fólió alakban jelent meg. x.) II. rész, 124.1. b. 21
