Bél Mátyás: Buda város leírása 1. A kezdetektől Mohácsig (Budapest, 1987)
Új-Buda
I. RÉSZ. BUDA VAROS TÖRTÉNETE. I. IDŐSZAK. A mainál sokkal szemér- metesebb táncok. Kristóf bajor fejedelemnek szánt étel előtt Miklós herceg s magyar bárók, majd pedig a német fejedelmek követeinek fogásai előtt megint csak négy magyar báró haladt. Ugyanígy, akik a királyi asztal előtt az olasz és a német követeket kiszolgálták az étel tálalása s leszedése s a lakománál szokásos más szolgálatok során, mind igen rangos grófok, bárók, előkelő lovagok voltak.” Nem tudom pompakedvelő korunkban tudnak-e nyújtani több előzékenységet, eleganciát s méltóságot? Hiszen látjuk, hogy királyok s azoknak fiai szolgáltak az asztaloknál. A többi vendégnek is megadták a módját. Ugyanis „a többi nyolc pohárszék és a királyi asztal mellett nyolc másik asztalt is elhelyeztek s megterítettek. Minden pohárszékhez egy-egy asztal tartozott, s itt ültek mindenekelőtt a hölgy vendégek, köztük a király anyja, aztán a nápolyi király és a követek emberei, majd a kormányzó, a nádor és a többi magyar főnemes és püspök, ők mindösszesen töltötték meg a többi nyolc asztalt.” S mivel a lakoma édespajtása a tánc, MÁTYÁS nem tűrte volna, hogy ez elmaradjon. „Mikor az asztalokat lebontották, ugyanazon ebédlőben tartották a táncmulatságot is. Az első tánc a választófejedelmek és a német fejedelmek táncosainak jutott sorban egymás után. Őket Kristóf bajor herceg követte, a harmadik táncot pedig a király és a királyné lejtette. S a király után a negyedik helyen a nápolyi király fia táncolt a menyasszony nővérével a Zeunemek nevezett táncot. Az ötödik a nádor, a hatodik a Limpachi herceg tánca volt, s ezzel be is fejeződött a tánc. A király a szobába, a királynő a hölgyek társaságába távozott, s itt elbocsátotta a fejedelmek követeit, akik egészen idáig követték.” Mennyi illedelmesség, — bárcsak utánoznák a maiak, ha már a táncvigadalomból nem akarnak kimaradni. Ma ugyanis olyan szabadosság uralkodik a lakodalmakban, hogy hona már az esti szürkület táján elkezdődnek, még télidőben is egész éjszakán át hajnalig is eltartanak, — nyilvánvalóan a tisztesség, sőt, hogy mást ne mondjunk, az egészség nagy kárára! XVIII. § Más szórakozások. Lovagi viadalok. Ezek négy nappal az egyházi esküvő előtt történtek. A többi napok részben lovasjátékokkal, részben a fejedelmi sereglethez méltó szórakozással teltek el. Mindkettőről megemlékezik STELLA: „A legközelebbi szombaton”, írja, „ami egyébként kántorböjt volt, nemsokkal virradat után megérkezett Watzel von Stemach báró, aki meghívta a fejedelmek és a birodalom követeit. Meg is jelentek, s miután a királlyal együtt ugyanazon asztalnál, ugyanazon edényekből lakomáztak, majd amikor a király elbocsátotta őket, visszatértek szálláshelyükre. Estefelé azonban KRISTÓF bajor herceg és a Münsterbergi HINCO, lovasjátékra lovagolt ki, mindkettő egy-egy lovag kíséretében. Először aztán a hercegek csaptak össze, s noha KRISTÓF herceg átdöfte a münsterbergi herceg pajzsát s mellvértje/páncélja egy részét, 122
