Bél Mátyás: Buda város leírása 1. A kezdetektől Mohácsig (Budapest, 1987)

Új-Buda

I. RÉSZ. BUDA VÁROS TÖRTÉNETE. I. IDŐSZAK. Bevonulás a városba. Az esküvői lakoma. Szokatlanul fényűző pompa. követték egymást mások is ezen a küzdőtéren. Közben elkezdődött a városba való bevonulása. A kapuval szomszédos területen végeláthatatlan tömegben papok s szerzetesek találkoztak szemben a jegyesekkel, szentek ereklyéit vitték magukkal, s alázatosan köszöntötték őket, majd a BOLDOGSÁGOS SZŰZ MÁRIA templo­mába kísérték őket. Itt aztán elénekelték Szent Ambrus himnuszát mindenki nagy örvendezése közepette, édes összhangzatokkal kísérve. A szertartás végeztével MÁTYÁS kedvesen kézenfogta BEATRIXOT, kivezette a templomból s lóra száll­va, ugyanabban a menetben, ahogy ide jöttek, bevonultak a palotába. A fejedel­meket s azok követeit a vár kapuja előtt tiszteletteljes szavakkal elbocsátották szállásaikra. Majd a király belépett a palotába, és a királynét bevezette az épület azon részébe, ahol már várták a néki előkészített szobák. Közben az utcákon ál­landóan vidám esküvői üdvrivalgás hallatszott: Hymen, ó, Hymenaios, Hymen, jöjj, ó, Hymenaios!19 ] XVII. § Ezt és a rákövetkező napot a pihenésnek szentelték. Akkor aztán elkészítették a királyi lakomát, elkezdődtek a táncok és a látványosságok. Teijengős és igen kö­rülményes lenne, ha számba akarnánk venni mindazt, ami a bőkezűség, vagyon s fényűzés mutogatásában megnyilvánult. Csak néhány szóban foglaljuk össze a nagy eseményt, hogy kiderüljön, milyen ünnepélyességgel s szertartásokkal vitték végbe azok a régi királyok a szent menyegzőt. Miután illendően meghívták az ural­kodókat s azokat, akik őket képviselték, a követeket, elkezdődtek az ünnepna­pok. A MÁTYÁS király tekintélyéhez méltó nagyszerű palota szolgált lakomázó- helyül. Az egészet arannyal és drágakövekkel cifrázott atlasz- és tiszta selyem kár­pitok borították. De idézzük MARTINUS STELLA (h.) szavait, aki szemtanúként foglalta írásba ezt a pompás mennyegzőt. ,.Középen kerek asztal állt, mely előtt a falakról az asztallal azonos szélességű, arannyal gazdagon hímzett kárpit lógott le. Az asztalt három, bolyhos selyemből való hosszú terítővei borították be, egyiken a királyné címere volt két pajzshoz hasonlóan arannyal s gyöngyökkel ki­hímezve, felettük pedig két korona függött. A másik kettőn ugyanígy a király címere volt látható. Ezen asztal mellé ült le a király és a királyné. Jobbjukon a nápolyi király érsek-fia, hercegek és a király más követei, aztán pedig a ferraraiak és a velenceiek követei ültek. Bal felé (i.) a királynéhoz legközelebb Kristóf bajor herceg ült, mellettük pedig a pfalzi és a szász választófejedelmek, valamint Lajos és Ottó bajor fejedelmek tanácsosai foglaltak helyet. ” Elég is ennyi a királyi asz­taltársaság hírességéről. Ezután leírj a a többi berendezést, a pohárszékeket, az edé­nyeket s étkészleteket és ehhez hasonlókat. t91 [Catullus, Carm. 62,5. Ford. Devecseri Gábor.] h. ) Olvasható THURÓCZI függelékében, 337J.skk. Vö. a Pandectae triumphalest, melyet fön­tebb idéztünk, Lkötet, V.könyv, XIV.§ 216B.fólió., ahol idézi BONFINIT is (IV.decas, IV.könyv,584J.) i. ) Tehát itt is magyar szokás szerint, Beatrix jobbján ült MÁTYÁS. 118

Next

/
Oldalképek
Tartalom