Bél Mátyás: Buda város leírása 1. A kezdetektől Mohácsig (Budapest, 1987)
Új-Buda
PEST—PILIS—SOLT VÁRMEGYE, SPECIÁLIS RÉSZ, III. TAGOZAT. majd Imre bán a mi közösségünk előírásának és akaratának engedve magát Buda várát a nevezett kormányzó úr kezébe átadta, átengedte és átutalta, hogy tartsa meg és őrizze meg, ezért mi egyhangú határozattal és akarattal és a mi és az egész ország és az országlakók nevében s személyében Imre bánt Budavárának visszaadása és visszautalása dolgában mentesnek s szabadnak s minden módon fel- oldottnak nyilvánítottuk, sőt nyilvánítjuk ezen oklevelünk pecsétjével, az ország és a mi (ti. a kormányzó), nemkülönben többünk pecsétjének fölfüggesztésével megerősítve és az oklevél erejével s bizonysága szerint. Kelt Budán, a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe utáni csütörtökön, az Úr 1447. esztendejében”. Eddig az oklevél. Ebből nemcsak az derül ki világosan, hogy a kormányzó és a rendek gondossága folytán milyen nagy gondot fordítottak Buda megőrzésére, hanem megismerhető a Magyarország kormányzatának és igazgatásának módja és elve is, azon időszakban, mikor király nélkül volt. Egyébként szinte hihetetlen, hogy milyen kevés család maradt meg azok közül, akiket az oklevél fölsorol. A magam részéről ezt habozás nélkül a törökkel való állandó, és a csehekkel, osztrákokkal való gyakori háborúknak tulajdonítanám. Ha ugyanis még a kedvező kimenetelű ütközetekben is nagyszámú csapatok esnek el, mit mondhatunk azokról a harcokról, melyekben egész hadseregeinket szinte egy szálig lemészárolták. Mind e mai napig gyászoljuk őket. Most azonban téljünk visza elbeszélésünk kerékvágásába! XIII. § Ezután míg JÁNOS az ország kormányrúdjánál mint kormányzó ült, gyakran meglátogatta Budát, s gyakran tanácskozott itt a főnemesekkel a közügyekről, mígnem kormányzói méltóságától megválva Bécsben átadta Utószülött LÁSZLÓNAK Magyarországot és annak irányításának hatalmát. Alig nyerte el méltóságát, mikor levervén Draculát, az oláh vajdát s megbékéltetvén azt a tartományt, Budára diadalujjongva visszatért, mondja BONFINI (s.). Ez történt akkor is, mikor Stájerországot s Karintiát megtámadta és végigrabolta. Idézzük ismét a történetírót (t.): „Nehogy úgy tűnjék, a méltányosnál jobban dühöng, ezért miután földúlta és elpusztította ezt a tartományt, hatalmas zsákmánnyal megrakodva diadalmenetben visszatért Budára.” Nemcsak háborús, hanem béketörekvésekkel is fényessé tette Hunyadi János Budát. Ugyanitt olvasható, hogy kb. két éven keresztül megpihent az országban, hogy elsimítsa a polgárok viszályait, és elrendezze a főnemesek ügyeit. Mindenkinek méltányosan szolgáltatott igazságot, a bírói döntésekben feddhetetlenül vett részt, és a hivatalos eljáráson kívül is sok ellenségeskedést szüntetett meg. Ezt máshol is végezte, de elsősorban Budán. Utószülött LÁSZLÓ, akit a magyaroknak Frigyes császár adott vissza, hasonlóképpen bejött Budára, de nem azért, hogy jelenlétével valami ékességet adjon a városnak, hanem hogy Ciliéi Ulrik gróf kény ének-kedvének eleget tegyen. Ez ugyanis cselt szőtt Hunyadi János ellen, s. ) Ugyanazon decas, VH.könyv, 469 J., 11. t. ) U.o. 47.sor. Mit tudhatunk meg ebből? A Hunyadi Jánost fogadó diadalujjongás Budán. Az Utószülött László Budára jön. 105
