Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)

Vértesi Miklós: Szilasy János árvízi naplója

VÉRTESI MIKLÓS

SZILASY JÁNOS ÁRVÍZI NAPLÓJA (1838.)

Szilasy Jápos filozófiai és pedagógiai író 1795. január 7-én született a Vas megyei Bögötén. Középiskoláinak elvégzése után 1813-ban kispapnak vették fel a szombathelyi szemináriumba. Szombathelyen, majd Pesten tanult. 1817-ben teológiai doktor lett, majd 1818-ban pappá szentelték. Rövid soproni működés után a következő esztendőben visszakerült a szombathelyi szemináriumba először tanulmányi felügyelői beosztásban, majd később a neveléstudomány, lelkipásztorkodás és egyházi szónoklat tanítását bízták rá. 1836-ban a pesti egyetemre nevezték ki a lelkipásztorkodás rendes tanárává. Erről a tárgyról háromkötetes magyar nyelvű könyvet írt és 1844-től ennek alapján latin helyett magyarul adott elő.

Minden iránt érdeklődő ember volt. Sokat utazott, bejárta Ausztria,

Olasz-, Német-, Franciaország és Anglia jelentősebb városait. Filozófiai, pedagógiai és teológiai munkásságáért a Magyar Tudós Társaság - ez volt Akadémiánk akkori neve - 1830-ban rendes, 1858-ban pedig tiszteleti taggá választotta. 1851-ben mikor kanonoki stallumot kapott, Nagyváradra költözött, és ott halt meg 1859-ben.

Végrendeletében az Egyetemi Könyvtárra hagyta másfélezer kötetes könyvtárát és ezzel együtt kéziratait. Ez utóbbiak közül néhány nyomtatásban megjelent műveinek cenzúrái vagy nyomdai példánya. A kiadatlan művek közül a legérdekesebb az, amelyik a következő címet viseli: Naplója az 1838-diki vízáradatnak. /Kézirattári jelzete: G 144./

Szilasy bizonyos értélemben kívülálló volt, a nagy árvíz semmiféle anyagi kárt nem okozott neki, családja nem volt , s így teljesen tárgyilagosan tudott mindent leírni. Hetenként kétszer-háromszor nagy sétákat tett Pest különböző részein, mindent megnézett, sok különféle embert meghallgatott. Magáról az árvízről nem sokat beszél,- de megemlékezik a holttestek megtalálásáról, a házak romba dőléséről és felépítéséről,a kárvallottak segélyezéséről, az élet normálissá válásáról, egyszóval egy katasztrófasújtott város újjáéledéséről.

91