Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)

Faragó Tamás: Katasztrófa és társadalom. Az 1838. évi árvíz történetének vázlata

ládával haza szállingóztunk, a jogi tanulmányok folytatására többé nem tértünk vissza Pestre,hanem azt N/agy/Váradon, Kassán, vagy M/áramaros/ Szigeten végeztük be..." / Lauka Gusztáv 1879. 3./

95. Kováts István 1981. vö. Bácskai Vera kötetbeli tanulmányával.

96. Tolnai Gábor 1938. 288-289. vö. Ney Ferenc 1843.

97. Kőrösy József-Thirring Gusztáv 1905. 33-35.

98. Példaképpen idézhető a Ferencváros. /Turányi Kornél 1948./

99. Ld. erről részletesebben Bierbauer Virgil /1938/ tanulmányát.

A jelzett változás miatt az elsősorban a művészeti szempontokból kiinduló építészettörténészek negatívan értékelik az árvíz hatását Pest-Buda városépítésére. /Zádor Anna-Rados Jenő 1943. 391. vö. A. G. ismertetését az 1938. évi jubileumi árvízkötetről. Tér és forma 1938. 1-2. 90./

100. Jankovich, Anton 1838. 11-13., Trattner János 1838. 150-153. vö. Bierbau- er Virgil 1938. 260-265. Kicsit szélsőségesen fogalmazva, de nagyon plasztikusan jellemzi a pesti épületállományt Ferenczy István testvérének írott levelében: "...Nem lehet ideád, mennyi haszontalan sok sár-ház volt Pesten és azon 2200 összerogyott házból nem volt tíz, amely kőből lett volna; nem volt egy, amely gyökeréből újonnan épült volna; lehetett olyan, amely ezelőtt 100 esztendővel egy földszintnyi lóistállónak épült fundá- mentuma volt, annak-utánna egy földszintes ház lett belőle, később egy emeletet tettek rá, aztán kettőt; így természetes, ha összvehasadozott..." /Wallentiny Dezső 1912. 294./

101. Rosen, Christine 1986. 4-10.

102. Albach József 1838. 55.

103. Rajzolatok 1838. április 29., Társalkodó 1838. július 11. vö. Sáfrán Györgyi 1963. 267.

104. Podmaniczky Frigyes 1984. 97. 98. vö. a kötetben közölt "Árvízi Krónika" adataival.

76