Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)
Faragó Tamás: Katasztrófa és társadalom. Az 1838. évi árvíz történetének vázlata
akik közül név szerinti listákon 8-900 közötti személyt állítólag össze is számlált. /Splény Béla 1984. 1. kötet 264. vö. Die Neberschwemmung zu Pesth, Ofen und Gran im Monathe März 1838. Wien 1838. 55./ 37. A K. K. privilegierter Pesther Kundschafts- und Auktionsblatt 1838. évi 21-25. számaiból Sántha Tiborné gyűjtése. Érdemes és tanulságos a halottakra vonatkozó ellentmondó adatokat egymással szembeállítani. Figyelmen kívül hagyva az újságok rémhíreit a hivatalos adatokkal szemben Anton Ben- kert /1838. 35«./ és Blaskovits Sándor /1839. 29./ 200-ra, Jankovich Antal /1838. függelék 10./ több százra teszi a halottak számát. Albach szerint április 22-ig összesen 151 halottat találtak s ebből 136 biztosan az árvíz áldozata. /Albach József 1838. 59./ Fentiekből Tonelli Sándor /1944. 32./ a 200 fős számot fogadja el, míg Asztalos Miklós /1938. 84./ Trattner János után 122 főt említ, de megadja a korábbi jelentések 151 és 136 fős számát is. Zawadowski Alfréd /és utána Lászlóify Woldemár, Bácskai Vera valamint a Budapest története 3. kötete/ a 151 fős adatot veszi át. A Budapest Lexikon pesti veszteségként Zawadowski 153 fős országos adatát adja meg, míg Rajna György /1979. 362./ 438 halottat említ. Ez utóbbi azonos az ösz- szes márciusban elhalálozott számával Asztalos Miklós szerint /1938. 84./, aki erre vonatkozólag forrásként Trattnert illetőleg a Hazai és Külföldi Tudósításokat nevezi meg. Schöpf-Merei Ágoston lényegesen megbízhatóbb adatai szerint azonban az összes márciusi haláleset száma 647 fő /1839. 74-75./ 38. Frankenburg Adolf 1868. 2. kötet 61-2. A betegségekre vonatkozóan ld. Eckstein Fridrik /1838/ és Schöpf-Merei Ágoston /1839/ munkáit. 39. A túlhalálozások /árvízmentes időszak halálozási arányaihoz való viszonyítás/ alapján becsült adatok /Schöpf-Merei Ágoston 1839. 74-75./ 40. Galgóczy Károly 1876. 1. kötet 96. 41. Vö. 4. táblán látható adatainkkal például a Budapest története 3. kötetének számait /Nagy Lajos-Bónis György 1975. 294./ 42. Vidéken a lakóházak 55-60 százalékának megfelelő számú gazdasági épület pusztulásával számolhatunk. /Ismertető 1838. július 15-i számában közölt Pest megyei arány alapján becsülve./ 43. Lászlóffynak az 1938. évi jubileumi kötetben megjelent tanulmányában a kárösszegek teljesen zavarosak. Szerző nem tünteti fel, hogy milyen forintban adja meg a károkat. Ténylegesen az általa feltüntetett számok a Pest megyei falvak és Óbuda esetében pengő forintok, Buda és Pest esetében pedig váltóforintok. Utóbbinál azonban Lászlóffy a kár teljes nagyságaként az épületkárok 10,5 millió váltóforintos összegét szerepelteti. 69