Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)
Faragó Tamás: Katasztrófa és társadalom. Az 1838. évi árvíz történetének vázlata
A fentieken túlmenően számos adatot tartalmaznak a két város tanácsülést jegyzőkönyvei és iratai, valamint a Pest megyei Közgyűlés jegyzőkönyvei és iratai. /Utóbbira nézve ld. Patkóné Kéringer Mária hivatkozásait./ A központi szervek forrásanyagában külön érdekes részt képviselnek a titkosrendőri jelentések. Bár Bécsben őrzött eredetijeik elpusztultak, számottevő részük kéziratos másolat formájában Takáts Sándor hagyatékában /Országos Levéltár/ megtalálható. Néhány részletük napvilágot látott Bártfay Szabó László /1943/, Lábán Antal /1914/, és Lestyán Sándor /1940/ munkáiban. Feltételezhető, hogy bizonyos adatok a katonai szervek iratanyagában is találhatók, kutatások hiányában azonban ezek hollétéről nem szólhatunk. 16. A fennmaradt tervek a Szépítő Bizottmány anyagával együtt nagyobbrészt Budapest Főváros Levéltárában találhatók, de őriznek tervrajzokat a Budapest Történeti Múzeumban is. Az építészek személyére és családjára vonatkozóan számos további adat található a tanácsi iratok, végrendeletek és hagyatékok illetőleg az egyházi iratok között. /Ld. például Bierbauer Virgil 1932., Rados Jenő 1958. és Schön Arnold 1930. hivatkozásait./ 17. A vízrajzi kérdésekkel kapcsolatos iratok részben a Helytartótanács anyagában /Országos Levéltár, C 128: Vízi és építészeti igazgatóság/, részben az érintett törvényhatóság /Pest és Buda szabad királyi városok, valamint Pest megye/ levéltáraiban találhatók. /Ld. még Kaján Imre tanulmányának hivatkozásait./ 18. V. Busa Margit /1986/ bibliográfiája után számítva. 19. 1938. évi emlékkiállítás., Rajna György 1979., Kaján Imre 1988., Buda-Pesti képek, könyvek Csillag Béla gyűjteményében 1936. 20. Némethy Károly 1938. 21. 1938. évi emlékkiállítás. 22. Asztalos Miklós 1938., Lászlóffy Woldemár 1938.,Reitter Ferenc 1865., Zawa- dowski Alfréd 1891. 23. Bierbauer Virgil 1932., 1938., Pásztor Mihály 1940., Turányi Kornél 1948. Sok használható adatot tartalmaz Zádor Anna Pollack Mihályról és Rados Jenő /1958/ Hild Józsefről írott monográfiája is. Jellemző ugyanakkor, hogy Zádor Anna alig palástolt sajnálkozással említi, hogy Pollack Mihály 183839. évi tevékenysége során "jelentősebb művek nem születhettek", "csak szerény, többnyire földszintes házakra vonatkozó tervekről tudunk, amelyek nagyobb igényt nem támaszthatnak." /Zádor Anna 1960r 306-307./ 67